Farsangolunk

Békés Márta versei. Részletek a Tünde néni tündöklése... c. készülő kötetből

Már azt sem tudom,
mi volt a szabály,
ki győz,
akinek előbb elfogy a pudingja,
vagy aki röhejesebben néz ki?

Székfoglaló

A zene hirtelen elhallgat.
Mindenki rohan, hogy
elfoglaljon egy széket,
amiből eggyel kevesebb van,
mint ahány gyerek.
Már mindenkinek van helye,
csak a Zsófinak meg nekem nincs.
Kell itt lenni egy széknek,
de a hangzavarban
én is zavarban vagyok,
nem látok semmit.
Aztán meglátom,
hogy a másik oldal végén
van még egy szabad szék.
Sokkal közelebb van a Zsófihoz,
de ő nem veszi észre.
Egy elegánsnak nem mondható
tigrisugrással vetődök a szék felé,
és ha nem rakja ki a lábát a Ricsi,
és nem esek rá a Katicára,
aki nem visít fel,
akkor a Zsófi nem engem figyel,
hanem meglátja azt a széket
az orra előtt.
De így én felpattanok a Katicáról,
és mint egy oroszlán vetem magam
az üres székre,
kicsit megrúgom a Nándit,
de ez még belefér,
a Zsófinak meg hiába kiabálják a lányok,
hogy ott a hely, ott a hely,
befogja fülét,
nem bírja az üvöltést, 
én meg már el is érném a széket,
de a Feri arrébb teszi,
így pont mellé ülök,
nem tudjátok, hogy ez mennyire tud fájni,
a Zsófi meg még fel is akar segíteni,
ez nála reflex, aztán csak félrelököm,
és már el is foglalom a helyet.
Csórikám, ez egy ilyen világ!
A következő körben én esek ki,
de nem is akarok leülni sehova,
mert fáj, ott, na!
Hülye egy játék, utálom!

Pudingetetés

Bekötött szemmel kell
egymást etetni,
és hogy ne piszkoljuk
össze magunkat,
a Tünde néni behozta
a gyerekének néhány
kiskori partedliját.
Így a sötétben nem tudom,
min röhög mindenki,
azt érzem,
hogy egy adag puding
a fülembe jutott.
De még így is hallom
a Tünde nénit,
ahogy visítva röhög,
pedig ő szokta mondani,
hogy az nem szép dolog,
ha kinevetjük a másikat.
A mosdóban megnézem
magam a tükörben.
Be kell vizeznem a hajam,
hogy kijöjjön a csokipuding.
Hogy fogok így hazamenni?
Hülye egy játék!

Már azt sem tudom,
mi volt a szabály,
ki győz,
akinek előbb elfogy a pudingja,
vagy aki röhejesebben néz ki?
Mert ha az utóbbi,
akkor én nyertem!
Nem is olyan hülye játék!

Pattogatott kukoricaevés kiskanállal

Ha lassan eszed,
nem esik le,
de soha nem nyersz.

Ha gyorsan eszed,
akkor leesik,
és azért nem nyersz.

De ha megtalálod
az arany középutat
a kiskanál sebességének
a beállításában,
de csak, amikor
a pattogatott kukoricát
a szád felé viszed,
mert amikor
a szádtól elfelé,
akkor villámgyorsnak
kell lenned.
Érted,
gyors, lassú, bekap,
gyors, lassú, bekap.

Így lehet nyerni,
meg félrenyelni.

Hü-hü-hü-hü lye já-há-há-há….

A farsang vége

A fiúk a folyosón
lövöldöznek,
meg lézerkardoznak.
A lányokon szétkenődött a smink,
de azért elszántan táncolnak,
mondhatnám,
hogy ropnak,
mert már mindenhol
taposunk a ropin
meg a csipszen.
A Tünde néni
a szülőkkel beszélget.
Sokan már
mennének haza,
de a gyerekek izzadtak,
még meg kell kicsit
száradniuk.
Van, aki bőg,
van, aki a hasát fájlalja,
a Katica meg a Luca
összevesztek,
nem tudni, min.
Kezd leolvadni mindenkiről
az arcfesték.
A Nándi arcáról
egy anyai tenyérnyomnyit
lejött a gepárdos mintázat.
Takarítani kéne,
meg visszatolni
az asztalokat,
de ma senki
nem akar segíteni.
Aztán két anyuka
megszánja a Tünde nénit
és rendet raknak.
– Ezen is túl vagyunk!
– sóhajt fel a Tünde néni.
Én meg arra gondolok,
hogy nagyon sokára
lesz megint farsang,
365 napot kell várni,
ezt nem lehet kibírni,
ez gyerekkínzás,
és még egy jót sem játszottunk!!!!