Siposné Tavaszi Virág: Betlehemépítés

Komplex innovációs lehetőség advent idejére

2010-ben a három királyok megérkezésének jelenetét ábrázoltuk. Szinte életnagyságú bábukat alkottunk. Papírmasé technikával készített fejjel és valódi ruhákkal, textilekkel öltöztettünk fel a szereplőket.

A Hegyvidéki Önkormányzat 2009-ben a hagyomány teremtésének szándékával kezdte el a XII. kerületi közösségek számára meghirdetni az „Építsünk közösen betlehemet!” elnevezésű pályázatot. Nem szervezetten működő közösségeknek az önkormányzat által kijelölt köztéren egy betlehemi jelenetet ábrázoló térbeli alkotást kellett létrehozniuk. Én két alkalommal vettem rész ilyen munkálatok irányításában. 2010-ben a Süni Óvodák csapatában a napkeleti bölcsek által hordozott üzenetre helyeztük a hangsúlyt. A következő évben, 2011-ben, már olyan projektet valósítottunk meg (újrahasznosítás+geometria+Klimt=BETLEHEM), amelyben megmutatkozhatott, hogy az óvodai nevelésbe miként illeszthető be a legkomplexebb módon egy ilyen feladat.

Közösségépítés

A bibliai történetet nagyon sokféleképpen lehet feldolgozni. A szereplők számosságának köszönhetően alkalmanként eltérő lehet az ábrázolt jelenet, más és más szereplők kerülhetnek a figyelem középpontjába, különböző aspektusokból lehet eltűnődni a cselekményen.

A napkeleti bölcsekről a Biblia csupán Máté evangéliumának 2. fejezetében tesz említést.

Amikor... Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe, és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.”

A napkeleti bölcsek érkezése a Szent Családhoz a hosszú út után való megérkezést jelképezheti. Napjainkban az adventi időszak jelentheti azt a hosszú utat, amelyen végigmegyünk, ami alatt naponta valamivel mi is készülünk a szentestére, karácsonyra. Ahogyan a napkeleti bölcsek megérkeztek Jézushoz, az advent végén mi is elérkezünk az ünnepi naphoz. Együtt ünnepelünk, ahogyan ők is együtt mentek Betlehembe.

…a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával.

Az evangélium semmit sem mond arról, hogy kik is voltak ők valójában. Ennek ellenére, az idő múlásával, a nép hagyományaiban nevet és személyiséget kaptak. Azért válhattak fontos szereplővé a nép szemében, mert eredeti névtelenségük és személytelenségük következtében, bármilyen tulajdonsággal felruházhatók lettek, amellyel a hétköznapi emberek azonosulni kívántak. 

Mit üzennek számunkra a napkeleti bölcsek?

Elindulásuk megelőzi a szentestét, betlehemi megérkezésük túlmutat a karácsonyon. Az adventi időszak a Szent András napjához legközelebb eső vasárnaptól veszi kezdetét. Ekkortól kellene megpróbálnunk tudatosan lassítani a mindennapok rohanásán, és arra törekednünk, hogy lelkünkben is átérezzük a készülődés csendességét. A napkeleti bölcsek üzenete továbbá az is lehet, hogy mindegy, ki honnan jött. Megvan a lehetőség rá, hogy békében és együtt menjünk végig az úton, egymás mellett álljunk meg az ünnepen. 

Az így megélt adventi időszak segíthet nekünk abban, hogy ne egy estéből álljon az ünnep, amikor gyorsan odaállunk a karácsonyfához. Lényeges és fontos lenne, hogy sokkal inkább egy hosszú út utáni igazi megérkezésként élhessük meg ezt az ünnepet. Olyan eseménnyé válhat ezáltal, ahonnan jó felidézni az adventi tevékenységeket, ahonnan jó visszaemlékezni arra, hogy kikkel együtt jöttünk végig az úton. Az ilyen módon átélt meghitt készülődés segíthet abban, hogy jobban megismerjük a mellettünk dolgozókat, közelünkben élőket. Bármennyire is nehéz ezt a mostani rohanó világunkban megteremteni, nem szabad feladni a reményt, hogy mindez sikerülhet.

Megvalósítás

2010-ben a három királyok megérkezésének jelenetét ábrázoltuk. Szinte életnagyságú bábukat alkottunk. Papírmasé technikával készített fejjel és valódi ruhákkal, textilekkel öltöztettünk fel a szereplőket. A 2011-es évben tovább bővítettük betlehemépítési feladatainkat. Egyrészt a már ismert papírmasé technikával alkottuk meg az egész betlehemi jelenetet. A jelenet résztvevőinek körét is kibővítettük a pásztorok és az állatok megjelenítésével. Az építés előkészületeibe a szülőket is bevontuk. 

Ez az eljárás az újrahasznosítás, a környezettudatos magatartás alakítása miatt is fontos szerepet játszott. Mivel az óvoda programja Montessori elemeket tartalmaz, ezért az írás-olvasást előkészítő geometrikus rajzsablonok használata a mindennapok része. Ehhez kapcsolódóan a matematikai nevelés során a síkidomok és testek tulajdonságairól is tapasztalatot szerezhettek a gyermekek. Az óvodai nevelésben a külső világ tevékeny megismerése megnevezésű tevékenységforma keretén belül beszélünk matematikai jellegű tapasztalatszerzésről. Az óvodás gyermek gondolkodása szemléletes, cselekvéshez kötött, ezért eredményesebb az átélt helyzet, a cselekvő, aktív tevékenység. A testek tulajdonságairól is könnyen szerezhetnek tapasztalatot pl. papírgömbök készítésével (4-5 évesek), gyűjtött dobozok bevonásával (5-6 évesek).

Kreativitásfejlesztő feladatként a hengerekből, téglatestekből, gömbökből a betlehemi jelenet szereplőit állítottuk össze. A síkidomokból létrehozott sordíszek (frízek) vagy egész felületet betöltő mintázatok (textúrák) rajzolása, színezése vezetett át a művészeti, esztétikai nevelés területére.

Szemléltetésként Gustav Klimt osztrák szecessziós képzőművész képeivel ismertettük meg a gyermekeket. Az általa használt formavilág könnyen összekapcsolható az óvodánkban használt, tapasztalásra épülő Montessori-szellemű neveléssel. Betlehemünk tehát Klimt és a szecesszió stílusjegyeit felhasználva készült. A szecesszió is igyekezett a mindennapi élet számos területét bevonni az esztétikai alakítás körébe. A történelmi múlttól elszakadva a modern élet lendületét kifejező formákat teremtett. A geometriai forma szabályossága helyett a természetes növekedés élményét keltő, szabadon áramló formákat kedvelte. Ezért a szabályos testek merev felületét erre a stílusra jellemző növényi motívumok egyszerűsítésével, díszítménnyé alakításával, csavart, hullámzó, ritmikus ismétlődésével oldottuk fel a gyermekekkel közösen.

Színhatásban a gyermekek világához is közelebb álló melegebb árnyalatokat választottuk. A szecessziós alkotásokban nagyon kedvelt volt az arany, ezüst, opálos és fémes színek  használata, amivel az ünnep hangulatát, történetét igyekeztünk kiemelni. Mivel a betlehem az utcán lett kiállítva, ezért az időjárás ellen drótos merevítést, homlokzatfestéket, lakkot is használtunk.

Miért jó tehát közösen betlehemet építeni? 

Mert ezáltal nagyon jó lehetőség nyílik arra, hogy ne csak egy estéről szóljon a történet, hanem együttesen keresve, majd megtalálva, közösen vigyük tovább a karácsony igazi lényegét. Minél több ember nyújthat kisebb-nagyobb segítséget a készülődés során, annál többen fogják magukénak érezni a végeredményt. Így válhat az alkotás az összetartozás szimbólumává, így erősíthető advent idején az egy közösségbe tartozás érzése is.