Integráció és tanoda

Baráth Szabolcs írása

A VIII. Miskolci Taní-tani Konferencián bemutattuk, hogy milyen integrációs lehetőségek rejlenek egy tanoda működésében. A TanodaPlatform cikksorozatának 2. darabja.

Magyarországon a tanoda mint közoktatási rendszeren kívül működő oktatási, nevelési, szociális segítő forma célcsoportként a társadalom alsó decilisben elhelyezkedő családok gyerekeivel foglalkozik. Ezáltal legfőképpen olyan helyeken jött/jön létre, ahol nagyobb arányban található a társadalom leszakadó csoportja. Ezen helyek legfőképpen a települési szegregátumok, vagy a szegregátum szerű településrész-formák.

A tanodai fejlesztés elsősorban olyan hátránykompenzálás, ami lehetőséget biztosít a hátrányos / halmozottan hátrányos helyzetű, zömében roma családokból érkező fiataloknak, hogy hozzájussanak azokhoz a lelki, szellemi javakhoz, amelyekhez hozzájutnak a középosztálybeli fiatalok is. A hátránykompenzálás célja, hogy motiváltan, biztosabb énképpel, jövőbe vetett hittel tudjanak belépni az iskola kapuján, és sikeresebben vegyék az iskolai akadályokat. Ehhez a tanoda számos erőforrást biztosít tárgyi, szellemi és lelki szinten. Kiemelt és nélkülözhetetlen erőforrás egy fejlesztés során az adott társadalmi státuszú csoporttól eltérő fiatalok jelenléte, együttműködése, ugyanis a kortárscsoport egymásra hatásának szociálpszichológiai, pszichológiai és pedagógiai szerepét nem lehet mással pótolni. Ez azt jelenti, hogy az integrációt önmagában egy fejlesztő eszköznek gondoljuk, így a tanoda ezt mind a célcsoportja, mind a társadalom irányában biztosítani hivatott. Emellett az integrációt tekinthetjük olyan pedagógiai módszertani eszköznek, mely nem helyettesíthető mással.

Láthatjuk, hogy a rendszerváltástól, majd a 2000-es évek második felétől egyre jobban tűnnek el az integrációs terek Magyarországon. A különböző társadalmi csoportok homogén rendszerekbe szorulnak, csökkentve így a társadalmi mobilitást. Ez hosszú távon gazdasági és társadalmi katasztrófához vezethet, ugyanis a társadalmi mobilitás hiánya nem más, mint a valódi képességek megjelenésének ellehetetlenülése a gazdaságban. Tekintetbe véve, hogy a különböző társadalomföldrajzi elhelyezkedésű tanodák nagy részben mégiscsak szegregátumok közelében, szegregátumszerű helyszíneken működnek, az integráció, mint pedagógiai módszertani eszköz kiemelt hangsúlyt kell, hogy kaphasson. Ebből következően a tanodák nagy részében az integráció csakis tudatos pedagógiai módszertani alkalmazással valósulhat meg.

A TanodaPlatform több mint egy éves működése során folyamatosan kérdéseket fogalmazott meg a tanoda integrációs térfunkciója tekintetében. A workshopok alkalmával elhangzott előadások és megbeszélések során a következő szakmai utakat látjuk körvonalazódni.

A lassan 20 éve működő tanodák különböző szinteken valósították/valósítják meg az integrációs terek működését. Azt látjuk, hogy az integráció megvalósulása szempontjából helye és funkciója szerint is két típus különböztethető meg. Helye szerint megvalósuló integrációnál tanodán belüli és kívüli integrációs térről, míg funkciója szempontjából a statikus és dinamikus integrációról beszélhetünk.

A statikus integráció alatt értjük azt a jelenséget, amikor oly módon van egy térben több különböző homogén közösség, hogy valójában nem történik közöttük interakció. A statikus integráció következménye lehet a rideg integráció, ami sok esetben – nem mindig – árthat az integrációs folyamatnak. Dinamikus integráció alatt értjük azt a folyamatot, amikor oly módon van egy térben több különböző homogén közösség, hogy valódi interakció valósul meg közöttük. (A dinamikus integráció estén valósul meg az integrációnak egy magasabb foka, ami valójában a kooperáció.) Workshop tapasztalatunk alapján elmondhatjuk, hogy a tanodák nagy része tanodán kívüli integráció esetén a statikus integrációt részesíti előnyben, tanodán belüli integráció esetén viszont a dinamikus integráció valósul meg.

A tanodán belüli integráció esetén összegyűjtött tapasztalataink a megvalósítók előadásai és a megbeszélések alapján a következők.

• A szabályok fontossága. Amikor egy tanoda életébe más társadalmi rétegből érkező fiatal közösség vagy egyén lép be, szükség van előre lehatárolt szabályokra, célokra, feladatokra. A lehatárolt szabályokat a tanoda szakmai stábja fogalmazza meg és beszéli át a tanodába belépőkkel. Szabályok kialakításának elsődleges célja, hogy az integrációs helyzet ne okozzon „sérülést” semelyik fél életében. Fontos látnunk, hogy első alkalommal megvalósuló integrációs helyzet esetén nagy valószínűséggel olyan fiatalok találkoznak egymással, akiknek szinte semmilyen személyes tapasztalatuk nincs a másik fél szokásairól, kultúrájáról, szubkultúrájáról stb.Természetesen az első találkozást nagyon meghatározza a tanoda integrációs tapasztalata, rutinja, de terjedelmi okok miatt ennek mélyebb vizsgálata most nem tud megvalósulni. A szabályok lefektetése lényegét tekintve megvédi mind a két felet attól, hogy szokásbeli különbségek, kulturális különbségek, kódrendszerek közti különbségek torzított szituációkat eredményezzenek. Tanodák tapasztalati alapján kiemelt szabályozásra vonatkozó területek a követkők: női szerepek, férfi-nő, fiú-lány kapcsolat; dohányzás, alkohol fogyasztása; kölcsönadás, üzletelés kategóriája. 
• Előkészítő látogatás, a feladat fontossága. A tanoda terébe belépő közösségnek vagy egyénnek fontos, hogy legyen valamilyen konkrétan megfogalmazott célja, ami miatt belép a tanodába. A cél megfogalmazása a dinamikus integráció garanciája lehet. A megfogalmazott célhoz kell rendelni a tevékenységet. Tapasztalat, hogy a célok valódi igényekre és belső motivációs alapokra épüljenek. Éppen ezért a tanodába lépést meg kell előznie egy előkészítő látogatásnak.A tapasztalataikat velünk megosztó tanodák kiemelten fontosnak tartják az előkészítő látogatást olyan esetben, amikor először érkezik egy közösség vagy egyén a tanodába. Ekkor lehet tisztázni a fentebb kiemelt szabályokat. Fontos tisztán látni mind az érkezőknek, mind a fogadóknak, hogy mik is az igények. Ha sikerül jól körbehatárolni az igényeket mind a két fél részéről, akkor az garancia lehet egy dinamikus, élő, integratív helyzet megteremtéséhez. Az igények pontos feltérképezése nélkül kudarccá válhat egy integrációs térben lezajlott esemény. Az igények pontos beazonosításával viszont már biztosítani lehet a motivációt mind a két fél részéről. Ezért javasolt egy hosszabb, módszertani elemeket magába foglaló időintervallumot erre szánni. Fókuszcsoportos megbeszélés keretében, vagy kiscsoportos, kooperatív munka keretében javasolt az igények és a motivációk tisztázása. Emellett fontos az is, hogy a belépők előtt feltárják a fogadó közösség igényrendszerét. Ezek összehangolása szükséges ahhoz, hogy az integrációs helyzet dinamikussá váljék. A belépő egyénnek vagy csoportnak mindenképpen motiváltnak kell lennie. Tudniuk kell, hogy mit szeretnének, miért vannak ott, mi a céljuk. Ehhez szükséges ismerni a tanodások és a saját igényiket is, ugyanis az igény tud alapja lenni a motivációnak. 
• Értékelő találkozó. Az integrációs helyzeteket bemutató tanodák közül többen is megvalósítanak értékelő találkozókat. Olyan programok esetében, amikor rendszeresen lép be egy tanoda életébe egy közösség vagy egyén, szükség van bizonyos időközönként értékelő megbeszélésekre, melyek arra szolgálnak, hogy végignézzék az integrációs helyzetből fakadó kérdéseket, problémákat, sikereket.

A tanodán kívüli integráció esetén összegyűjtött tapasztalataink a megvalósítók előadásai és a fókuszcsoportos megbeszélések alapján a következők.

• A szabályok fontossága. Hasonlóan a tanodán belüli integrációhoz itt is a szabályok tisztázása szükségeltetik, azonban itt a tanodából kilépőkkel együtt szükséges a szabályok tisztázása. Ez azt jelenti, hogy olyan program esetén, mely a tanodán kívül valósul meg, a tanodának tisztázni kell a szabályokat a tanodás diákokkal együtt. Két típust látunk a tanodán kívüli integráció tekintetében.
  • Tanodán kívüli program megtekintése. Olyan program, ahol nem résztvevőként, hanem nézőként, szemlélőként van jelen a tanodás fiatal (mozi, színház stb.). Ilyen programok esetén statikus integráció valósul meg. 
  • Közös külsős program más közösségekkel. Ilyen esetben dinamikus integráció valósul meg általában. A tanodákkal történt megbeszélések, workshopok során azt látjuk, hogy ebből a típusból van a legkevesebb, ez a legnehezebben megvalósítható. 

Az első esetében elmondhatjuk, hogy a szabályok tisztázása a tanodás fiatalokkal való egyeztetés során valósul meg, míg a második esetén a tanodás diákokkal és a tanodán kívüli résztvevőkkel együtt valósul meg a szabályok tisztázása, amennyiben erre van lehetőség (például tudjuk, hogy kikkel fognak közösen táborozni a fiataljaink).

• A feladat fontossága, előkészítő látogatás. A tanodából való kimozdulás alkalmából is tisztázni kell a feladatot és a célt – még akkor is, ha csak egy mozielőadást néznek meg a fiatalok. Közös tapasztalat az, hogy a feladat, a cél megfogalmazása tudatosabb befogadóvá teszi a tanodás fiatalokat. Természetesen ezt árnyaltan értjük, ugyanis egy mozilátogatás esetében elégséges lehet, ha a célt maguk a megvalósító felnőttek fogalmazzák csak meg. Komoly célrendszer, motívumrendszer feltérképezése szükséges, hiszen itt is különböző csoportok találkozása valósul meg, akiknek – valamikor hosszabb időintervallumban is – együtt kell működniük. Ebben az esetben előkészítő projekteket javaslunk megvalósítani, melyek során tisztázódnak az igények, motívumok, szabályok.
• Az értékelő találkozó itt is fontos lehet, amennyiben rendszeres programról beszélhetünk.

Példák az integrációs típusokra a teljesség igényenélkül:

• tanodán belüli integráció –
  • önkéntes programok,
  • iskolai közösségi szolgálat,
  • gyakornoki program,
  • alternatív/elit iskolai program tanodában,
• tanodán kívüli integráció –
  • mozi-, színház-, cirkusz-, könyvtár-, múzeumlátogatás stb., sportesemény-látogatás, kirándulás, városnézés, túrázás stb.,
  • közös sportesemény, közös tábor,
  • alternatív/elit iskolai programba bekapcsolódás,
  • tanodai találkozók.