Mérési lehetőségek és eredmények…

…egy nyíregyházi tanodában. Schmercz István írása

Az alábbi tanulmányban a Míg Megnövök Alapítvány nyíregyházi tanodájában folyó munka során alkalmazott diagnosztikus méréseket, az ezzel összefüggő fejlesztő munkák alapelveit mutatjuk be.

A gyerekek (36 fő) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetűek, akik néhány kivételtől eltekintve a gyengébb tanulmányi eredményük javítása vagy a délutáni tanulószobai foglalkozások elhagyása érdekében jelentkeztek a tanodába.

Tanodai mérések

1. e-Dia

Tesztek

A tesztek nem kapcsolódnak közvetlenül tantárgyakhoz, de azokat a képességeket mérik, melyek (akompetencia mérésekhez hasonlóan) a mindennapi használathoz szükségesek a matematika és az olvasás-szövegértés területén.

Kérdőívek

• Szociális kompetencia
• Tanulási stratégia (csak felső tagozatban)
• Tanulási motiváció

Az életkori sajátosságokat figyelembe véve az alsó és felső tagozatos tanulók ugyanarra a területre vonatkozó, de más feladatokat kapnak.1

Az e-Dia mérések eredményeit két területen használtuk fel:

1. A köztes mérések adatai alapján azt határoztuk meg, hogy az egyes tanulóknál milyen tendenciák mutathatók ki a fejlődésben. Először azt néztük meg, hogy milyen területen mutattak jelentős fejlődést, s ezt használtuk fel a további motiválásukra.
2. Ezután megkerestük azokat a területeket, ahol visszaesés mutatkozik. Ezzel a fejlesztő foglalkozások során nem foglalkoztunk, hiszen ez nem jelentene a tanuló számára sikerélményt. A mentorálás során beszélgetésekkel tártuk fel azokat a szubjektív nehézségeket, melyeknél úgy érezte, hogy problémája van. Elsősorban a visszatükrözés módszerét alkalmaztuk, és vártuk, hogy legyenek ötletei, majd ezekre erősítettünk rá.

Az e-Dia mérések objektív eredményeket adnak, mellyel a gyerekek fejlődése vagy visszaesése kimutatható. Ennek két oka van: az iskolai tanulás és a tanodai fejlesztés. Szükségesnek tartottunk egy olyan változó együttest létrehozni, amely az e-Dia mérésekhez kapcsolódik, annak mintegy mentális hátterét adva, így elkülöníthető a tanodai és iskolai fejlesztés eredményessége.

Ehhez, mivel a tanodai munka egyik fontos eleme a tehetséggondozás, a Renzulli-modell paraméteriből indultunk ki, annak két területét, az intelligenciát és a kreativitást emeltük ki. Ehhez kapcsoltuk a figyelmi képességeket. Ezeket a teszteket a programba történő belépéskor és a záráskor vettük fel a 36 fejlesztésben részt vett gyerekkel,mellettük még 13 olyan tanulóval, akik a foglalkozásokon nem vettek részt. Ők alkotják a kontrollcsoportot. Kiválasztásuk véletlenszerűen történt az iskola hasonló osztályaiba járó tanulók közül. A bemeneti mérésnél 20 gyerek tartozott ide, de a kimeneti mérést nem mindenkivel tudtuk elvégezni (több egyéb ok miatt), így a kontrollcsoport 13 főből állt, ami a fejlesztett csoport 36%-a. Ezt az arányt alkalmasnak tartjuk az általunk vizsgálni kívánt tendenciák jelzésére. Az alábbiakban ismertetjük az eredményeket.

Tantárgyi tesztek

Matematika

Ez a teszt a matematika mindennapi helyzetekben történő alkalmazását a számok, a műveletek, az algebra témakörében mérte. Az eredmények:

Egymintás t-próba
	Átlag	Szórás
B - Matematika	56,6775	22,88013
Kö - Matematika	76,3547	19,27966
K - matematika	74,4919	16,73176

A különbség jelentős. A kimeneti érték a bemenetihez képest 24%-kal jobb. Ez a különbség szignifikáns (p<0,001).

Olvasás-szövegértés

A teszt a különféle szövegtípusokhoz kapcsolódóan méri az olvasás-szövegértés képességének a mindennapi helyzetekben történő alkalmazását. Az eredmények:

Egymintás t-próba
	Átlag	Szórás
B - Olvasás	49,4419	14,78292
Kö - Olvasás	75,7414	16,99938
K - Olvasás	75,4617	14,60664

A különbség itt is jelentős. A kimeneti érték a bemenetihez képest 66%-kal jobb. Ez a különbség is szignifikáns (p<0,001).

Kérdőívek

Szociális kompetencia

A teszt a szociális kompetencia következő összetevőit mérte:

• kortárskapcsolati énkép, amely a tanuló vélekedését jelenti arról, hogy mennyire sikeres a kortárskapcsolataiban;
• osztályközösségben elfoglalt hely, amely azt jelzi, hogy mennyire érzi magát az osztályközösséghez tartozónak;
• szülőkapcsolati énkép, mely azt a vélekedést mutatja, hogy mennyire érzi úgy, hogy sikeresek a szüleivel kialakított kapcsolatai.

Ezek aggregált mutatójával dolgoztunk, melynek neve szociális kompetencia.

Egymintás t-próba
	Átlag	Szórás
B - Szociális kompetencia	4,1639	,28607
Kö - Szociális kompetencia	4,1483	,36752
K - Szociális kompetencia	4,2392	,37295

Az átlagértékek eltérése nem jelentős. A kimeneti érték a bemenetihez képest 2%-os javulást mutat. A közbülső értéknél kismértékű romlás van.

Ez alapján a mentori munkában foglalkoztunk a szociális kompetenciával, a következők alapján. A közbülső értéknél a minimum 3,00 volt, az átlag-szórás pedig 3,78. A minimum és a 3,78 közé 6 gyerek esik. Velük foglalkozott a mentor.

A szociális kompetencia tanodánk egyik fejlesztési területe volt, ezért itt először a bemeneti mérés, majd a közbülső mérés adatai alapján kiválasztottuk azokat a gyerekeket, akik a legjobbak voltak. A választás technikája: az átlag+szórás felett lévő tanulók. Őket tekintjük a szociális kompetenciák területén a legjobbaknak, ezért a foglalkozásokon elsősorban rájuk építettünk, megpróbáltunk számukra még több sikerélményt nyújtani.

A bemeneti és köztes mérésnél a 4,5 érték felett 4-4 tanuló található. A két halmaz metszete 1 tanuló.

Tanulási stratégiák

A kérdőív a tanulási stratégia következő összetevőit mérte:

• a tanulás elkezdésének halogatása, a lecke megírása, a házi feladat időben történő elkészítése;;
• a tanulásra fordított idő megtervezése, beosztása;
• a tanulást zavaró tényezők kiküszöbölése;
• tanulási tevékenység megszervezése: kulcsszavak használata, fontosabb fogalmak megkeresése, vázlat, ábrák, táblázatok készítése;
• az ismeretek ismételgetésekkel történő elsajátítása;
• a tanulási folyamat monitorizálása, a tanulás során fellépő zavaró ingerek észlelése;
• a tanulás folyamán megjelenő nehézségek leküzdéséhez segítségkérés a környezetből.

Ezek aggregált változójával dolgoztunk, melynek neve tanulási stratégia.

Egymintás t-próba
	Átlag	Szórás
B - Tanulási stratégiák	3,4779	,47413
Kö - Tanulási stratégiák	3,0240	,62352
K - Tanulási stratégiák	3,3440	,61015

Az átlagértékek eltérése itt sem jelentős. A kimeneti érték a bemenetihez képest 4%-os romlást mutat. A közbülső értéknél még jelentősebb a romlás.

Ezeket az eredményeket a mentori munkában úgy alkalmaztuk, hogy a közbülső értéknél a minimum 1,24 volt, az átlag-szórás pedig 2,4. Ebbe az intervallumba 1 tanuló került, vele foglalkozott a mentora.

Az általános tanulási motiváció

A kérdőív a motiváció következő elemeit mérte:

• a számolás és az olvasás-szövegértés gyakorlására, fejlesztésére, elsajátítására irányuló intrinzik motiváció;
• a tanuló mennyire bízik, illetve nem bízik abban, hogy sikerül megoldania a feladatát, előre vetíti kudarcát (pozitív illetve negatív önhatékonyság).

Az aggregált változó neve: tanulási motiváció.

Egymintás t-próba
	Átlag	Szórás
B - Tanulási motiváció	4,2642	,52992
Kö - Tanulási motiváció	4,1358	,71573
K - Tanulási motiváció	4,1664	,71287

Az átlagértékek eltérése nem jelentős. A kimeneti érték a bemenetihez képest 2%-os romlást mutat. A közbülső mérésnél is van kismértékű romlás a bemenethez képest.

A közbülső mérésnél a minimum 2,60 volt, az átlag-szórás 3,4. A 2,6 és a 3,4 között 9 tanuló van, akikkel a mentori munkában foglalkoztunk.

2. Saját méréseink

Intelligencia

Raven standard progresszív mátrixok

Ez egy perceptív, nem verbális teszt az általános intellektuális képességek vizsgálatára. A szakirodalom ezt a tesztet tartja az intellektuális tevékenység legtisztább mutatójának, mivel az összehasonlító vizsgálatok kimutatták, hogy az általános értelem leginkább az észlelési, nem verbális reakciók kibontásán és felhasználásán alapuló próbák eredményével vág egybe.Az eljárás azt a képességegyüttest méri, amely arra utal, hogy az egyén mennyire képes átlátni az ingereket, megtalálni köztük az összefüggéseket. Információt ad az iskolai munkához szükséges problémamegoldó gondolkodás és analógiás következtetések színvonaláról is, ugyanakkor kevéssé függ össze a verbális intelligenciával.

Az SPM 60 feladatból áll. Egy figurális sorozatnak az üresen maradt mezőjébe tartozó alakzatot kell megtalálni a vízszintesen és függőlegesen elrendezett keresztező mintázatban. A megoldáshoz két sornak, illetve két oszlopnak a rendezési elvét felismerve, a két elv összehangolásával keressük meg a helyes választ. Ez egy komplex logikai művelet, mivel megkívánja a szabályosság, a rendezési elvek felismerését, és az egységeknek mint sorok, illetve oszlopok lehetséges tagjainak a mérlegelését. Ezeknél a műveleteknél figyelembe kell venni az ábrák soralkotásánál a növekedést, a csökkenést, a forgatást, a dichotómiát,az összevonást és a kivételképzést is. Minden helyes megoldás 1 pontot ér, a maximális pontszám pedig 60.2

A bemeneti és kimeneti mérés eredményei a következők:

Kétmintás t-próba
	Csoport	N	Átlag	Szórás
B - Raven	fejlesztett	33	28,18	10,944
	kontroll	19	30,79	9,223
K - Raven	fejlesztett	35	35,91	9,442
	kontroll	13	32,85	7,267

A Ravennél a nyers pontokban bekövetkezett változás jelentős, mivel a fejlesztett csoportnál pontszám növekedés (21%) figyelhető meg, míg a kontrollcsoportnál ez a változás kisebb (6%). A fejlesztett csoport alacsonyabb bemeneti pontszámmal indult. Az átlagértékek eltérése p<0,001 szinten szignifikáns.

Szókincs és intelligencia

A tanuló szókincse egyrészt olyan szavakból áll, amelyeket használ (aktív szókincs), másrészt olyanokból, melyeket ritkán vagy egyáltalán nem használ, de jelentéséről többnyire vannak elképzelései (passzív szókincs). Ehhez a vizsgálathoz Bánki M. Csaba és Flamm Zsuzsa tesztjét használtuk. A szerzők arra hivatkoznak, hogy kutatások a passzív szókincs és az IQ között szoros összefüggéseket mértek.3 A feladatlapon 37 sorban soronként öt szó szerepel, melyek közül azt az egyet kell megtalálni, amely a magyar nyelvben megtalálható. Nem baj, ha a gyerek nem ismeri a szó jelentését vagy nem egészen biztos annak értelmében, de számára ismerős.

Az eredmények a következők:

Kétmintás t-próba
	Csoport	N	Átlag	Szórás
B - Szókincs	fejlesztett	35	15,34	7,810
	kontroll	20	13,10	9,613
K - Szókincs	fejlesztett	34	17,24	7,962
	kontroll	13	17,38	9,005

A pontszámokban bekövetkezett változások nem jelentősök. Mindkét csoport eredménye növekedett. A kontrollcsoport alacsonyabb értékről indult és magasabbra jutott, mint a fejlesztett. A fejlesztettnél 10%-os, míg a kontrollnál 25%-os a növekedés. Az átlagértékek eltérése p<0,02 szinten szignifikáns.

Figyelem

A figyelem egy kognitív pszichés állapot, mely a megismerési folyamatok hátterét alkotva a tanulás eredményességét befolyásolja. Lényege az ingerszelekció. Az órai történésekből a figyelmi szűrő segítségével emeli ki a diák a számára releváns mozzanatokat és szervezi meg az ingerekre adott válaszreakcióit, mellőzve az irreleváns ingereket. A szándékos figyelem az akarattal szabályozható: az ingerszelekció a személyiség célkitűzéseinek megfelelően zajlik. A figyelem koncentrálásának, megosztásának, fókuszálásának és átvitelének képessége fontos személyiségtulajdonság, így a figyelem fontos eleme lehet a tanodai fejlesztő tevékenységnek. A Bourdon-teszt segítségével határoztuk meg a figyelmi teljesítményt. Egy A/4-es lapon betűk találhatók, és minden „R” betűt kellene megtalálni (összesen 116 van) öt perc alatt. A figyelmi teljesítmény eredményei a következők.

Kétmintás t-próba
	Csoport	N	Átlag	Szórás
B - Figyelmi teljesítmény %	fejlesztett	35	85,694	13,7228
	kontroll	20	87,055	10,7584
K - Figyelmi teljesítmény %	fejlesztett	34	91,265	9,3611
	kontroll	13	89,200	6,1229

Az értékek eltérése jelentős: a fejlesztett csoport bár alacsonyabb értékről indul, mint a kontrollcsoport, de magasabb kimeneti eredményt produkál. A fejlődés a fejlesztett csoportnál 6%, míg a kontroll csoportnál 2%. A különbség szignifikáns (p<0,004).

Kreativitás

Az iskolai munkában megjelenő kreativitás a tanuló divergens gondolkodási képességein alapszik. A kreativitás alkotóképességet jelent, ami általában az iskolai munka nem minden területén nyilvánul meg. A kreativitás mérésére Torrance körös tesztjét alkalmaztuk. Három változót határoztunk meg: a fluenciát, a flexibilitást és az originalitást. A fluencia mennyiségi mutató, az értékelhető válaszok számával mérik. A flexibilitás azt jelenti, hogy a probléma megragadásakor a személy mennyire rugalmasan vált szempontot. Az originalitás a válasz statisztikai előfordulásának mértékétől függ, azt jelenti, hogy az adott válasz mennyire szokatlan, újszerű, ritka. Az eredmények a három területen a következők:

Fluencia

Kétmintás t-próba
	Csoport	N	Átlag	Szórás
B - Fluencia	fejlesztett	35	17,09	9,205
	kontroll	19	14,79	9,390
K - Fluencia	fejlesztett	34	19,00	9,899
	kontroll	13	7,08	4,368

Az eltérések jelentősök: a kontrollcsoportnál romlás következett be (52%), míg a fejlesztettnél javulást mértünk (10%). A két csoport kimeneti eredményeinek különbsége a varianciaanalízis módszerével (F-próba) is szignifikáns p<0,011 szinten.

Flexibilitás

Kétmintás t-próba
	Csoport	N	Átlag	Szórás
B - Flexibilitás	fejlesztett	35	4,66	2,743
	kontroll	19	4,42	2,244
K - Flexibilitás	fejlesztett	34	6,74	4,107
	kontroll	13	3,46	2,295

Az eltérések jelentősek: a kontroll csoport eredménye 22%-kal romlott, míg a fejlesztetté 31%-kal javult. A kimeneti eredmények különbözősége szignifikáns (p<0,011).

Originalitás

Kétmintás t-próba
	Csoport	N	Átlag	Szórás
B - Originalitás	fejlesztett	35	4,8420	3,49298
	kontroll	19	4,0605	4,85588
K - Originalitás	fejlesztett	34	5,7509	4,41329
	kontroll	13	3,0869	2,50676

Az eltérések itt is jelentősök: a kontrollcsoport eredménye 27%-kal csökkent, míg a fejlesztetté 16%-kal nőtt. A kimeneti eredmények különbözősége itt is szignifikáns (p<0,048).

Összegzés

Az e-Dia méréseknél mérhető változások:

Terület	Bemeneti-kimeneti érték	Bemeneti-kimeneti érték %-osan	Minősítés	Szignifikancia
MATEMATIKA	18	24	javult	p<0,001
OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS	26	68	javult	p<0,001
SZOCIÁLIS	0,08	2	javult	nem szignifikáns
TANULÁSI STRATÉGIA	-0,13	-4	romlott	nem szignifikáns
TANULÁSI MOTIVÁCIÓ	-0,4	-2	romlott	nem szignifikáns

A két tantárgyi területen egyértelmű a javulás, a szociális kompetencia területén is van fejlődés. A tanulási motiváció viszont romlott. Ezek az eredmények a tanodai és iskolai munka közös következményei.

Amelyik mérésnél volt kontrollcsoport, ott kimutatható a tanodai és iskolai munka eltérő hatása.

Az intelligencia, a szókincs, a figyelmi képességek és a kreativitási jellemzők terén a tanodai munka hatása egyértelműen pozitív. Az iskolai fejlesztések hatása a szókincs területén sokkal jelentősebb. Meglepő viszont a kontrollcsoportnál a divergens gondolkodási képességek romlása. Az iskolai kötött foglalkozások, a szigorúság és a korlátozó restriktív tanítási stílus nem kedvez a kreativitás kibontakozásának az átlagos és gyengébb képességű tanulóknál, míg a tanoda kötetlenebb légköre ezt inkább lehetővé teszi.

Táblázatosan a változások a következők:

Terület	Csoport	Bemeneti-kimeneti érték	Bemeneti-kimeneti érték %-osan	Minősítés	Szignifikancia
RAVEN	fejlesztett	7,73	21	javult	p<0,001
	kontroll	2,06	6	javult
SZÓKINCS	fejlesztett	1,90	10	javult	p<0,02
	kontroll	4,28	25	javult
FIGYELEM	fejlesztett	5,57	6	javult	p<0,004
	kontroll	2,15	2	javult
FLUENCIA	fejlesztett	1,91	10	javult	p<0,011
	kontroll	-7,71	-52	romlott
FLEXIBILITÁS	fejlesztett	2,08	31	javult	p<0,011
	kontroll	-3,96	-22	romlott
ORIGINALITÁS	fejlesztett	0,91	16	javult	p<0,048
	kontroll	-0,98	-27	romlott

 

A tanodai fejlesztések alapelve: a gyereket azokon a területeken fejlesztjük, amelyeken kiemelkedik a többiek közül.

Ezáltal tudjuk a tanulók számára a sikerélményt biztosítani, amelynek erős motivációs ereje van. A fejlesztett területek transzferhatása kiterjedhet az elmaradottakra is. A tanoda feladata nem a felzárkóztatás, ez a terület az iskoláé. Közös területünk az iskolával a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók számának csökkentése, melyhez elsősorban a tanulási sikerélmények biztosításával tudunk hozzájárulni.

• 1. Szegedi Tudományegyetem Oktatáselméleti Kutatócsoport: Mérési útmutató a tanodák bemeneti méréséhez.
• 2. Horváth György (1991): Az értelem mérése. Budapest, Tankönyvkiadó.
• 3. Bánki M. Csaba, Flamm Zsuzsa (1995): Agyteszt. Budapest, Biográf Kiadó.