Borsi Balázs – Szekszárdi Júlia: Gimnazista rockzenekar és innováció

Egy új taneszközről

„Neked pörög a dob!” címmel az innovációval foglalkozó oktató játékfilm készült a 13-18 éves korosztálynak. Felmerülhet a kérdés: egyáltalán lehetséges-e egy ilyen bonyolult fogalmat megtanítani a lázadó korban levő tinédzsereknek, ráadásul egy játékfilm segítségével? Tapasztalataink azonban azt igazolják, hogy a diákokat leköti a középiskolai közegben, valóságosnak ható történetként kibontakozó cselekmény, és – bár időnként szájbarágósnak hat a mondandó –, összességében valóban a film szövetébe illeszkedve tanulhatunk és taníthatunk innovációval kapcsolatos ismereteket, fejleszthetjük az ehhez kapcsolódó attitűdöket. Ez utóbbi állítást egy országos felmérés eredményei is alátámasztják.

A taneszköz1 elkészítésével három probléma megoldásához szerettünk volna közelebb kerülni. Tapasztalataink szerint ugyanis Magyarországon a többség számára nem világos, hogy az innováció

1. mennyi mindent meghatároz a személyes életünkben;
2. mekkora társadalomformáló ereje és jelentősége van;
3. (ha nem is kellő mértékben és hangsúllyal, de) Magyarországon is jelen van, és rajtunk, hangsúlyosan a fiatalokon múlik, hogy mennyire használjuk saját ötleteinket, a saját részvételünkkel is megvalósítható újításokat személyes életünk és tágabb közösségünk jólétének javítására.

Munkacsoportunk úgy vélte, hogy a kapcsolódó attitűdök megalapozására a 13-18 éves korosztály a legalkalmasabb. Eredetileg dokumentumfilmet szerettünk volna készíteni, de hosszas vita után úgy véltük, hogy a dokumentarista megoldás nem megfelelő. Attól tartottunk, hogy a film unalmas lesz, és nem éri el a kívánt hatást. Ezért döntöttünk úgy, hogy céljaink szolgálatába állítjuk a drámapedagógia eszköztárát, és játékfilmes keretbe illesztjük a fiatalok számára várhatóan izgalmas innovációs témákat. Így született meg Zoli és Brigi, valamint barátaik története.

A történet egy középiskolában játszódik. A főszereplő Zoli azt a feladatot kapja, hogy írjon esszét az innovációról, s az esszé a film végére el is készül. A cselekmény közben – a főszereplők megelevenedő és a konfliktusokba is belebonyolódó mobiltelefonjainak köszönhetően – ismeretterjesztő tartalmak hangzanak el az innováció fogalmáról, valamint megvalósult innovációkról. A film ugyan iskolai környezetben játszódik, sőt egy iskolai feladat megoldása áll a történet középpontjában, de maga a feladat nagyfokú nyitottságot igényel, és semmiképpen sem szorítható a hagyományos tananyagok zárt keretei közé.

A történet dinamikáját a konfliktusok adják, amelyek Zoli körül a feladat teljesítése során kialakulnak: a technikatanárnővel (aki nem veszi tudomásul, hogy a külön feladattal időt vesz el egy fontos koncertre való felkészítéstől), az apával (aki a koncerttől történő eltiltást helyezi kilátásba, ha fia nem javítja ki az elégtelent), a barátokkal (akik neheztelnek Zolira a próba elmulasztásáért), a barátnővel, Brigivel (aki úgy érzi: a fiú a zenekar miatt elhanyagolja őt) stb.

A problémák azonban sorra megoldódnak. Kreatív megoldási próbálkozások tanúi lehetünk, s ezek egy része sikerrel jár. Közben az is kiderül, hogy együttműködéssel, csapatmunkával gyorsabban lehet előbbre jutni. A történet végén a szereplő diákok és felnőttek valamennyien együtt örülnek a koncertnek, az esszé elkészül – mégpedig igen jó színvonalon –, a zenekar sikert arat, a kapcsolatok (a barátokkal, a barátnővel, de még a tanárnővel is) megerősödnek.

A film segít ráébreszteni arra, hogy az innováció nem valami elvont dolog, amelynek segítségével a tűzközelben lévők meggazdagodnak (Zoli szavaival a „sok zsét szakítják”), hanem olyan jelenség, aminek eredményeit mindennapi életünk során magunk is élvezhetjük, amihez öntudatlanul is közünk van, illetve a későbbi életünk során személyesen is közünk lehet. A film alapötletét adó hármas problémakörhöz igazodva bizonyítást nyer az is, hogy az innovációk társadalmi méretekben is jelentősek, és hogy hazánkban is léteznek sikeres innovációk és innovátorok. A koncert képeivel záruló játékfilmet néhány eredményes magyar innovátor diákoknak szánt rövid üzenetei zárják – megerősítve és hitelesítve a film által erősített attitűdöket.

De milyen attitűdökről is van szó? A filmmel a szakértői csapat egy pontosan kijelölt oktatási-nevelési célokat tartalmazó program megvalósítására vállalkozott. A program, és ennek megfelelően az elkészült taneszköz a következő diákoknak szóló üzeneteket tartalmazza:

1. Közöd van az innovációhoz, esélyed van arra, hogy ennek cselekvő részese legyél, s az innováció eszköz annak érdekében, hogy neked és a környezetednek jobb legyen.
2. A szűkebb és tágabb környezetben lezajló változások gyorsak, s egyidejűleg kell képessé válni a kijelölt célok szem előtt tartására és a megújulásra is. 
3. Ha szükség van rá, lökd előre az ügyeidet bátran, akár teljesen új irányba!
4. Mérlegeld a kockázatokat, és dönts felelősen!
5. A hobbid, az érdeklődési területed értékké válhat! Üzlet lehet belőle!
6. Kooperálj a társaiddal, és törekedj megtalálni azt a támogatót (szakértőt? tanárt?), aki segít ötleted megvalósításába!
7. Érdeklődj a reál tárgyak iránt, ez a későbbiekben esetleg hasznos lehet!
8. Merj vállalkozni, hiszen az hasznos és izgalmas!
9. Ismerd meg önmagad, törekedj megalapozott önbizalomra, légy alkalmas önmagad menedzselésére!

Kérdőíves felméréssel2 teszteltük az ország 52 középiskolájában, hogy a megfogalmazott attitűdök változtak-e a film hatására. A vizsgált attitűdök közül öt (az 1., 3., 6., 8., és 9.) esetében statisztikailag szignifikáns elmozdulás volt tapasztalható. (Ezeket a fenti felsorolásban dőlt betűkkel jelöltük.) Örömünkre szolgált, hogy a legnagyobb elmozdulás az önismeret, önbizalom, önmenedzselés (9.) terén mutatkozott.

A kérdőívben tesztelni próbáltuk a film hatását is. A válaszokból kiderült, hogy a film megnézését követően

• a megkérdezettek csaknem egyharmadának lett néhány ötlete;
• az új ötlettel rendelkezők bő fele úgy vélte, azonnal hozzá is lát a megvalósításhoz;
• az új ötlettel rendelkezők négyötödének lett gondolata arról, hogy hogyan lásson hozzá;
• egynegyedük szívesen látná a filmet a YouTube-on, és hasonló arányban sajnálkoznak, hogy ez ott még nem elérhető;
• a megkérdezettek egynegyede ugyan közömbös maradt, de kb. ötven százalékukat biztosan „nem idegesítette” a film.

A felmérési eredményeket elemző szakemberek mintegy tucatnyi tantermi vetítésen személyesen is részt vettek. Ezenkívül rendelkezésre áll az 52 iskolai vetítés körülményeit és egyes megfigyeléseket rögzítő dokumentáció, melyet a Regionális Innovációs Ügynökségek munkatársai készítettek. E tapasztalatok alapján az alábbi következtetések vonhatók le. 

• Azokban az esetekben, amikor a tanár kötelező feladatként „teljesítette” a vetítésre vonatkozó kérést, gyakrabban találkoztunk kedvezőtlen vélekedésekkel. Ez akár az attitűdméréses vizsgálat eseteinek egynegyedét-egyharmadát is érinthette, azaz a kedvező attitűdváltások átlagai lényegesen kedvezőbbek, ha a téma iránt érdeklődő és motivált tanárok mutatják be a filmet és dolgozzák fel azt a diákokkal.
• Azokban a főiskolai-egyetemi esetekben, amikor a tanárok a 13-18 éves célközönségnél idősebb korosztállyal is feldolgozhatónak ítélték a filmet, kifejezetten kedvezőek a tapasztalatok, bár a hallgatóság rendszerint megjegyezte azt is, hogy szerintük ők már „kinőtték” ezt a műfajt.
• Kifejezetten érdekesek voltak azok a vetítések, melyeken közgazdász tanárok vettek részt. Közülük a legtöbben jól használhatónak tartották a filmet, és később igényeltek is belőle saját példányt.
• Az átlagosnál lényegesen rosszabb körülmények között élő diákokat többé-kevésbé leköti ugyan a film cselekménye, ám a feldolgozás esélyeit a mindennapok nehézségei csökkentik. Levonható tehát a következtetés, hogy a film vélhetően az átlagostól nem nagyon eltérő, illetve a jobb helyzetben levő iskolákban fejt ki számottevő hatást.

A felmérés és a vetítési tapasztalatok alapján elmondható, hogy a fiatalok fogékonyak az innováció bonyolult összefüggései iránt, a film számos gondolatot vált ki belőlük, és szívesen osztják meg ezeket egymással és tanáraikkal. A taneszközt a projekt lezárását követően az ország több középiskolájában sikerrel alkalmazták, eredményesen használják pedagógus-továbbképzéseken, és bekerült az üzleti ismereteket oktató hazai felsőoktatási intézmények tananyagába is.

A „Neked pörög a dob”  című film november 5-én, szombaton délelőtt 10 óra 24 perckor látható az m1-en.

A taneszközt a tanárok térítésmentesen igényelhetik az innova@eszak-alfold.hu címen.

A filmmel foglalkozó tanárok munkáját részletesen kidolgozott és ingyenesen hozzáférhető módszertani útmutató segíti.

A filmet tesztelő beszélgetés Debrecenben zajlott az Ady Endre Gimnázium és a Mechwart András Szakközépiskola diákjainak a részvételével. A beszélgetést Debreczeniné Nagypál Katalin vezette. Részletek a beszélgetésből:

• 1. A „Neked pörög a dob!” film az UTANPOT projekt keretében jött létre. Az UTANPOT projektet az Innova Észak-Alföld Regionális Innovációs Ügynökség Non-Profit Kft., a GKI Gazdaságkutató Zrt., az Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE) és az InnoEx Kft. munkatársai a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal támogatásával valósították meg. A filmet Borbás Tamás rendezte.
• 2. A vizsgálatnál alkalmazott mérőeszközt Hanczár Gergely készítette.