Eszköztelenül? A 20. század pedagógiai szigeteinek tanulságai: önkormányzatiság és eszközrendszer

A Magyar Pedagógiai Társaság Janusz Korczak Munkabizottsága és Gyermekvédelmi Szakosztálya konferenciát szervez pedagógusok és a pedagógia iránt érdeklődőknek

2009. november 5-én 10 órától  16 óráig

Helyszín: Mérei Ferenc Fővárosi PPT Intézet
Budapest, V. Egyetem tér 5. I.e.

Vitaindítót tartanak: Csillag Ferenc, Fóti Péter, Merényi Zsuzsa, Makai Éva, Simon István, Simon Mária, Takács István, Trencsényi László.

A vitaindítókat követően moderált beszélgetést, vitát tervezünk.

A konferencia meghívott vendége: Donáth László parlamenti képviselő.

Csillag Ferenc arra igyekszik a választ megadni, hogy milyen keretei, lehetőségei vannak fenntartóknak ahhoz, hogy az óvodai, iskolai innovativitást segítsék. E kérdés kapcsán arról is érdemes szólni, hogy a törvényi szabályozás, illetve a helyi szabályozás összhangban van-e, lehet-e. Vajon a kistelepülési, a városi, a fővárosi oktatási intézmények milyen eszközökkel rendelkeznek, rendelkezhetnek?
 
Fóti Péter az iskolai demokrácia alternatíváiról beszél, összehasonlítva az u. n. demokratikus iskolák és a magyar iskola tapasztalatait. Az erről írott cikke az alábbi címen olvasható:http://www.foti-peter.hu/foti-isk-dem-alt.html
 
Merényi Zsuzsa  felidézi Sztehlo Gábor szellemét, a „...a hús-vér valóság adta Sztehlo Gábor és a Gaudiopolis igazi erejét. Nincs hatékonyabb nevelőerő, mint az életpélda: így született meg az a kohézió, mely a lelkészből eredt, s személyiségének kisugárzása ma is él a gyermekváros hajdani lakóiban.” - írta Frenkl Róbert evangélikus lelkész, aki egykoron maga is otthonlakó volt.
 
Makai Éva az 1989-ben aláírt Gyermekjogi Egyezményre emlékezve teszi fel a kérdést: vajon segítette-e, segíti-e a gyermekek világát, hogy jogaik vannak? Vajon a mindenkori politikai PR része volt-e mindez? Vagy serkentett valami jót, fékezett valami rosszat a gyermekvilágban? A kérdésre - Janikovszky Éva nyomán – a válaszunk: a lemeznek két oldala van.

Simon István a kollégiumok és az önkormányzatiság kapcsolatáról fejti ki gondolatait „Régen és most. Önkormányzás a kollégiumokban” címmel. Az alábbiakat írja gondolatébresztőként: A 15. századi  iskolalapítók a diákok szerveződésére támaszkodva alakították ki az akkori diákönkormányzatokat, amelyek a pl. jelentősebb protestáns kollégiumokban igen fontos szerepet játszottak az intézmény életében. A coetus, máshol az egész közösség által választott tisztségviselők, az adott kollégium „kollégiumi törvénye” által megszabott fegyelmi, tanulásszervezési, önfenntartói tevékenységeket hajtották végre a kapu és a kályha őrzésétől, a fegyelem ellen vétők megbüntetésén át, a „kenyér” elosztásáig, a gazdasági vezetésig. Tudatosítjuk-e magunkban, tanítványainkban, hogy az önkormányzat nem azonos a megválasztott, vagy önjelölt diákvezetőkkel? Tudjuk-e milyen az amerikai tanulói önkormányzat, emlékszünk-e még, hogy  hogyan működött Oroszországban az osztálybizottsági, tanulóbizottsági rendszer, vajon hogyan csinálták, csinálják a cserkészek, az úttörők, hogyan működtek a NÉKOSZ-ban a „szövetkezetek”, ismerjük-e, hogyan csinálják a mai felekezeti kollégiumok?
 
Simon Mária az Öreg Doktor, Janusz Korczak árvaházainak életéről kíván szólni, nem feledve ezek korszerűségét, különös tekintettel az árvaház épületére, berendezésére: a táblára, a levélszekrényre, a polcra, a talált tárgyak szekrényére, a zsibáruboltra,a seprűakasztóra. Milyen szerepe volt az árvaház életében a gyűlésnek, a védnökbizottságnak, az újságnak és nem utolsó sorban a társadalmi bíróságnak?
 
Takács István a Gyermeki Jogokról mint  nevelési eszközről kíván a hallgatósággal gondolatot cserélni. Konkrétan az alábbiakról: Gyermekjogi Egyezmény; látlelet a világ gyermekeiről; magyarországi tapasztalatok; utak, lehetőségek.
 
Trencsényi László arról szól, hogy a 20. századi pedagógiai utópiák (Makarenko, Korczak, Sztehlo, Fiúkfalva, stb.) igenis, a legrettenetesebb társadalmi „ellenszélben” is ki tudták váltani az azonosulásnak azt a fokát a növendékeikben, mely állapotban az egymás közti kapcsolatban a maga hamvasságában érvényesültek a gyermeki jogok, a demokrácia, a másik ember tisztelete, a közösség ereje. Mik ezek, ha nem eszközök?
 
A konferenciának nincs részvételi díja. Megkönnyíti a szervezők munkáját, ha bármilyen úton előzetes tájékoztatást küld részvételi szándékáról!

E- mail: mpt@index.hu

Levélcím: Magyar Pedagógiai Társaság, 1364 Pf. 176.

Tel: (06-1) 302-3494

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!