Tehetségek segítésének lehetőségei…

…a gimnáziumi biológiaoktatásban. Horváthné Hidegh Anikó írása

Amennyiben csak a száraz tananyag megtanulására adnánk lehetőséget a tanulóknak, biztosan nagyon hamar elveszítenék a motivációjukat. 

Minden emberi közösség kiemelten kezeli tehetségeit, azok megtalálását, fejlesztését, segítését, hiszen jövőnk alakulását sokban befolyásolhatják gondolkodásukkal, alkotásukkal, tevékenységükkel. Amióta iskola létezik, azóta a pedagógusok felfigyelnek a tehetségekre, foglalkoznak azokkal. Korábban az a nézet uralkodott, hogy a tehetségeket nem kell keresni, mert a tehetség utat tör magának. Ma már azonban mindenki egyetért azzal a nézettel, amelyet Czeizel Endre genetikus professzor, az MTT korábbi elnöke vallott, hogy „a tehetségeket keresni kell”, támogatni, segíteni kell őket.

Iskolánk1 önállóvá válása óta felvállalta a tehetséggondozást, amikor általános iskolaként a Zsolnai-program szerint kezdte el a tanítás megszervezését. Később a gimnáziumi tagozat engedélyezésekor nyolc évfolyamos, majd nyelvi előkészítővel induló négy évfolyamos gimnáziumot alakítottunk ki emelt szintű oktatási területekkel. A mai napig így működünk, közben az Örökös Ökoiskola és az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címeket is elnyertük minőségi munkánk eredményeként

Iskolánk egyik profilja: tehetséggondozás a biológia tantárgy keretében

2001-től került bevezetésre nyolc évfolyamos gimnáziumi képzésünkben a 9. évfolyamtól az emelt szintű természettudományi oktatás (kémia, biológia), majd a NAT módosításával, a kötelező kerettantervek bevezetésével 2014-től felmenő rendszerben a biológia emelt szintű képzés.

A helyi tantervünk (2017) szerint a 9. és 10. évfolyamon 2, ill. 3 biológia órát tartunk hetente a biológiát emelt szinten tanuló diákoknak. 11. évfolyamtól az alapóraszám (3/hét) mellett heti 2 óra fakultációt választhatnak a gyerekek. Ezek az órák javarészt elméleti biológiaórák: szakszöveg értelmezésére, a tananyag elsajátítására vonatkoznak, valamint tesztekkel, közép- és emelt szintű feladattípusokkal való ismerkedés, azok gyakorlása a feladat. A biológia egzakt, experimentális tudomány, szükség van az összehasonlításra, kreatív, absztrakt, kritikai gondolkodásra, a felfedezés, a tényfeltárás, az elemző munka ismeretére, a problémameghatározás és -megoldás képességére, az önálló gondolkodásra, a döntésképességre. A diáknak kell, hogy legyen szorgalma, igyekezete, megfelelő szintű érdeklődése, de fontos az olvasottság, a lényegkiemelés, az etikai gondolkodás, az emberbaráti, természetet védő attitűdök, a jövőorientált gondolkodás megléte.

Amennyiben csak a száraz tananyag megtanulására adnánk lehetőséget a tanulóknak, biztosan nagyon hamar elveszítenék a motivációjukat. A kötelező tananyag nagyon magas szintű, a tempó feszes, az érettségi követelmények adottak, el kell érni azokat.

Ezért a diákok tehetségének kibontakozását megalapozó kötelező órák mellett nagy figyelmet fordítunk a tehetségek támogatását szolgáló tanórákon kívüli lehetőségekre. Mindenki számára ismert, hogy a biológia az egyik leggyakorlatiasabb szemléletű tudomány: a diáknak nem csupán a tankönyvek és a szakirodalom anyagát kell tudni alkalmazni a tesztek megoldásánál, hanem az embert körülvevő környezetben – egyedek feletti szinten – is tudni kell eligazodni a botanika, a zoológia, ökológia, a szisztematika, etológia stb. kérdéseiben, tájékozódni a biológia tudományterületén belül, megismerni a bennünket körülvevő természetet minden oldalról. A másik terület pedig az egyedek alatti szerveződési szintek megismerése, ami alatt a mikroszkópizálást, szövettant, biokémiai kísérleteket, bonctani gyakorlatokat, növényhatározásokat stb. értem. Mindezeket a pedagógiai programba beillesztve tudjuk a diákok számára kötelezővé tenni.

Gimnáziumunkban az alábbi területeken tudjuk szélesíteni, színesíteni a biológia tantárgyi tudást gimnazistáink körében:

• iskolai szintű szelektív hulladékgyűjtés,
• pályaorientációs célú programok (rendszeres),
• Erasmus-pályázatokban való részvétel, azokhoz való kapcsolódás (rendszeres),
• kutatóintézet-, kiállítás-, egyetemlátogatás (1 nap),
• országos pályázat, konferencia szervezése diákok számára,
• a lakóhely környékének vizsgálata (1 nap),
• terepgyakorlat 9. és 10. évfolyamon (3 nap).

Az iskola egyes területeit fizikálisan, megjelenésüket tekintve is átalakítottuk, kiemelve a környezetvédelem és természetvédelem, az egészséges élet fontosságát ún. zöld folyosó kialakításával. Dekorációkkal, versenyeredményekkel, a természetet ábrázoló rajzokkal, képekkel, szelektív gyűjtőkkel nyújtunk autentikus környezetet az iskolának ezen a részén.

Gimnáziumunk tanórán kívüli gyakorlata a biológia tehetséggondozás terén

1. Erasmus-pályázatokban való részvétel, azokhoz való kapcsolódás (rendszeres)

Intézményünk folyamatosan tíz éve vesz részt Comenius-, ill. Erasmus-pályázatokon. 2008-tól hat éven át környezetvédelem és természetvédelem volt a témánk. Akkor az emelt szinten tanuló diákok nagy örömére a témából adódóan többen is kapcsolódtak a projektekhez. Jelenleg inkább humán területet érintenek a projektjeink, de csoportom tanulói közül többen is az Erasmus-csoport tagjai. Az iskolánkban tartott legutóbbi projekttalálkozón az egyik biológiaóránkon az egyik nagyon tehetséges tanuló angol nyelven tarott sertésvese-boncolást. Nagyon felkészült a témából, csodálatos ppt-t készített, angol nyelven bámulatosan adta elő a szervrendszer, ill. szerv működését öt ország diákjainak. Nagy büszkeség volt ezt látni!

2. Kutatóintézetek, kiállítások, egyetemek látogatása

A közeli martonvásári MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetével vagyunk kapcsolatban, ahol a Kutatóintézet szakemberei csoportokat fogadnak, és vezetésükkel megsegítve részt vehetünk különféle foglalkozásokon (laborgyakorlat, séta a parkban vezetővel, a kiállítás megtekintése vezetővel, a nap végén feladatlapok a látottakról).

Budapesthez közeli iskola lévén minden esetben, amikor biológia témában vándorkiállítás érkezik a fővárosba, azt meglátogatjuk. Pl. ilyen volt már 2 esetben a Body című kiállítás. Ilyen céllal a Semmelweis Egyetem Patológiai Intézetének Kiállítását is megtekintettük.

A 90-es és korai 2000-es években még engedélyezték a boncolási bemutatókat a SOTE Patológián, de sajnos ez megszűnt. E helyett vettem fel a kapcsolatot az Állatorvosi Egyetemmel, ahová mindig a 11. évfolyamos diákjainkat viszem. Ott megtekintjük az egyetem múzeumát, majd egyetemi oktató vezetésével egy emlős boncolásának bemutatóján vehetünk részt.

A Szegedi Tudományegyetemtől 2017 óta kapunk lehetőséget, hogy egy tanévben két alkalommal vegyünk részt 3-3 diákkal a Szegedi Tudósakadémia rendezvényen. Minden esetben a rendezvény óriási motivációt jelent diákjaink számára. Több olyan diákunk is van, aki volt ezen a rendezvényen, és most Szegeden tanul biológiát az egyetemen. A rendezvényen ösztöndíjas kutató egyetemisták előadásait hallgathatjuk meg neurobiológia, biokémia területeken, valamint egy-egy Nobel-díjas tudós – pl. Erwin Neher, (1991), vagy Kurt Wütrich, (2002) – életpályáját és kutatási területét ismerhetjük meg. Részt vehetünk boncolási gyakorlatokon az egyetem gyakorló gimnáziumában, ahol gyakorlati szempontból próbálhatják ki diákjaink magukat iskolán kívül. Betekintést nyerünk az Egyetemi Kutatóintézet éppen aktuális kutatásaiba, a gimnazisták (az országból kb. 300 fő) kerekasztal-beszélgetéseken vehetnek részt neurobiológia és sejttan témákban, melyeket a kutató egyetemisták vezetnek. Itt kérdezhetnek, érvelhetnek, vitázhatnak, tehát kommunikációs téren gyakorolhatnak. Gálaest keretében adják át a „Szegedi Nobel-díjat” egy helyi fiatal tudósnak eddigi munkássága elismeréseként. Ezen alkalmakkor a biológia és angol tantárgyi kompetenciáik kipróbálásán kívül, a tudományos konferenciák, állófogadások, tudományos kerekasztal beszélgetések világát is megtapasztalhatják diákjaink.

A Szegedi Tudósakadémia szervezésében az ország több régiójában, így Pest megyében is minden hónapban egy kijelölt gimnáziumban (Budapest) részt vehetünk különböző szakmai rendezvényeken. Így voltunk már kutató tudós előadásán, ahol munkásságát ismertette (humángenetika), boncolási gyakorlatokon (marhaszív), mikroszkópos gyakorlaton, biokémiai gyakorlaton (DNS kimutatása paradicsomból). Ezen felül egy közös internetes felületen folyamatosan kapnak feladatokat a diákjaink, és miután a megoldásokat feltöltötték, kijavítva kapják azokat vissza. Mindezek hihetetlenül nagy motiváló erővel bíró rendezvények, lehetőségek.

3. Országos pályázat, konferencia szervezése

2000-ben hirdettünk első alkalommal környezetvédelmi pályázatot középiskolásoknak először városi, majd országos körben. A megadott témakörökön belül lehetett megírni a formailag előírtak alapján a pályamunkákat. A témákban való elmélyedés, kutatás, még inkább fejlesztette a tanulók biológiai, természettudományos kompetenciáit. Ezeket egy kémiaszakértőből, egy vegyipari mérnökből, valamint egy pedagógusból álló zsűri értékelte. Mindezt a város önkormányzatának és az egyik nagy vegyi üzemének támogatásával szerveztük. Az eredmények kihirdetése köré szerveztük meg a Középiskolások Környezetvédelmi Konferenciáját, ahová környezetvédelmi, egészséges életmóddal kapcsolatos cégek, egyetemek, nemzeti parkok képviselői és előadói jöttek el. Ez a gyakorlat a mai napig, azaz 20 éve érvényben van. A konferencián a díjazott középiskolás tehetséges diákok előadják munkájukat a középiskolás közönség előtt, majd a meghívott szakemberek adnak elő az adott témákban.

4. A lakóhely környékének vizsgálata

Százhalombatta a Mezőföld Duna melletti szélén, Budapesttől 30 km-re délre helyezkedik el. A Duna menti pleisztocén korú löszfalon kialakult eredeti növényvilág változatos (pontuszi, mediterrán és pannon) elemeit/fajait tudjuk megvizsgálni (törpe nőszirom, csikófark, budai imola).

A Duna mentén a löszfal lealacsonyodása következtében kiszélesedik a folyó ártere, és puhafa ligeterdők szegélyezik városunkat Duna-parti részén (szil, kőris, nyár, éger fajok). Ezeknek a víz által befolyásolt társulásoknak vizsgálata szintén érdekes feladat a diákoknak (szintezettség, szintek növényfajai, a szukcesszió szakaszainak és jellemző fajainak felismerése).

Kiemelten fontos gyakorlat a terület védett növényeinek megkeresése és felismerése. Mindenképpen foglalkozunk a város környezetvédelmi problémáival is (hőerőmű-naperőmű, MOL-telephely, kevés zöldterület, egészségügyi prevenciók stb.)

5. Terepgyakorlatok

A természettudományi terepgyakorlatok egyidőben jelentek meg iskolánkban a gimnáziumi természettudományi emelt szintű oktatással, azaz 2001 óta minden tanévben szervezzük őket. Kezdetben öt napra terveztük, néhány év múlva azonban azt tapasztaltuk, hogy három nap alatt az egy adott területre vonatkozó vizsgálatokat el tudjuk végezni. Az így fennmaradó két nap pedig a lakóhely környéki terület megismerésére, valamint az egyéb speciális tevékenységekre felhasználható (egyetem-, kutatóintézet-, kiállításlátogatás stb.)

Minden évben a 9. és 10. évfolyam biológia emelt szintes diákjaink részére szervezzük a terepgyakorlatot, egyik évben vízparti, másik évben hegyvidéki területen. Voltunk már a Velencei-tónál, a Pacsmagon, Rétimajorban, a Vértesben (Gánt), a Pilisben (Királyrét). Az ottlétünket minden évben pályázati forrásból sikerült eddig biztosítanunk.

Szokásaink szerint a 9. évfolyam készít kötelező jelleggel a területről bemutató esszé jellegű kiselőadásokat, pl. a terület geológiája, éghajlata, talaja, növény- és állatvilága, jellemző életközösségek stb. témákban és környezetvédelmi szempontból még a helyhez kötődő fontos tudnivalókról kell kutatómunkát végezniük. A szemléltetéshez plakát jellegű anyagot készítenek a tanulók. Ezeket a munkákat az első délután/este adják elő.

Szintén az első napon kapják meg a kitöltendő jegyzőkönyveket és a feladatokat, melyek között szerepelnek:

• az élő környezet megfigyelése megadott szempontok alapján,
• meteorológiai mérések,
• növény- és állatfajok felismerése, rendszertani besorolása,
• esetlegesen madárgyűrűzés,
• növényhatározás,
• ökológiai társulásvizsgálatok,
• életnyomok megfigyelése,
• kőzettani vizsgálatok,
• vízvizsgálatok (kémiai vizsgálatok),
• talajvizsgálat (kémiai vizsgálatok),
• mikroszkópizálással kapcsolatos feladatok,
• csillagászat (amennyiben az időjárás engedi).

A három napot jól beosztva, nagyon következetesen tartani kell magunkat a tervezett programokhoz a sok feladat miatt. Egy nagyobb túrát is minden esetben tervezünk, ahol a legtöbb megfigyelésre és anyaggyűjtésre sort tudunk keríteni.

A terepgyakorlat végén még a helyszínen minden esetben értékelés az utolsó program. A hozzáállást, aktivitást, szorgalmat, eredményességet értékeljük szóban. Hazaérve határidőre kell beadni a diákoknak a jegyzőkönyvet, a szakmai beszámolót (szempontok szerint), és nem kötelező jelleggel lehet élménybeszámolót is írni. A jegyzőkönyv és a szakmai beszámoló értékelése egységes rendszerben történik. Többen szoktak élménybeszámolót is írni, ami fontos visszajelzés számunkra a terepgyakorlat szervezését illetően.

A terepgyakorlaton biológia szakos kollégáimmal megosztjuk a feladatokat, valamint a kémia és földrajz típusú feladatokat is szakos kollégák koordinálják.

A biológus diák és tanár személyiségének jellemzői

Mi is jellemzi a biológus személyiségét – akár diák, akár tanár? Különböznek-e a biológia vagy természettudományok tehetséges diákjai a többi velük egykorú diákoktól? Én, eddigi tevékenységeim során azt tapasztaltam, hogy igen. A biológia iránt érdeklődő gimnazisták rendkívül jól motiválhatók, a kapott feladatot kedvvel, kíváncsisággal, örömmel végzik el. Amennyiben hibát vétenek a feladatban, nem törnek le, hanem okulva abból, átgondolják, újra modellezik a feladat megoldását. Nemcsak a biológia tantárgy, de a természettudományok más tantárgyaiban is hasonlóan kreatívak, tájékozottak, érdeklődők. Képesek kitartóan és mélyrehatóan elemezni problémákat, új, innovatív ötletekkel állnak elő. Lelkesen számolnak be kisebb kutatómunkájukról, tapasztalataikról, és reflexíven figyelnek pedagógusuk kritikai észrevételeire. Nyitottak a természettudományok világa felé: igénylik a tananyag megtanulása melletti tananyagon kívüli lehetőségeket, pl. versenyeken való részvétel, gyakorlati tevékenységek végzése.

Azok a diákok, akik kissé befelé fordulók, kevésbé aktívak, egy számukra is megfelelő szakmai környezetben – pl. laboratórium, mikroszkópizálás, tereptan – az egyedül végzett munkában elmélyülve képesek lehetnek megnyílni, magabiztosabbak lehetnek, önértékelésük kiegyensúlyozottabbá válik, és képesek szép eredmények elérésére is.

Ki az, aki kiváltja, predesztinálja ezt a fajta tanuláshoz való hozzáállást, a kíváncsiságot, érdeklődést? A pedagógus szerepe ebben rendkívül nagy. A tudásátadás motiváló hatása a találkozás első percétől meghatározó. A biológiatanár feladata nemcsak az alapvető tananyag magas szintű átadása, megtanítása, de a tehetségek felismerése és kiemelt foglalkoztatása is. Mindezeken felül a kutatásmódszertani alapokra, az esszé jellegű beszámolók megírásának szabályaira, a laborkörülmények közti munka, a terepmunka szabályaira is meg kell tanítania a fiatalokat. A kutatómunka folyamatát az alapkíváncsiságból adódó alapkérdésektől, a hipotéziseken és a kutatói tevékenységen át a hipotézisvizsgálatig és az eredmények közléséig minden területet meg kell ismertetni a diákokkal. Lehetőséget kell biztosítania a biológia minden területének – ökológia, etológia, genetika, embertan, biokémia, stb. – a megismerésére. Keresnie kell a lehetőséget partnerintézményekkel való kapcsolattartás kiépítéséhez a tanulók érdekében, pl. kutatóintézetekkel, egyetemekkel vagy éppen a termelő ágazatok irányában. Mindenekfelett azonban a biológiát oktató pedagógusnak példát kell mutatni személyiségével mind erkölcsi téren, mind a tudományosság és a kutatómunka területén.

Azonban, ha a pedagógus nem teszi ezt szívből, lelkesedéssel, lendülettel és úgy, hogy a diákok számára hiteles legyen az, hogy számára is a legfontosabb a szaktárgya, akkor a fenti – rendkívül nagy energiákat követelő – törekvések nem érik el céljukat.

Felhasznált szakirodalom

Dr. Balogh László: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban. Mindennapi Pszichológia.

Dr. Balogh László: Komplex tehetségfejlesztő programok. Didakt Kiadó, 2012, Debrecen

Dr. Balogh László: Az a cél, hogy a tehetség fölött mindig süssön a nap. MATEHETSZ Debreceni Tehetségműhely emlékülése, Nyitóbeszéd.

Báthory Zoltán: Maratoni reform. Önkonet, 2001, Budapest.

Dr. Czeizel Endre: Sors és tehetség. Fitt Image-Minerva Kiadó, 1997, Budapest.

dr. Horváthné dr. Hidegh Anikó (szerk.): Nézz körül! A százhalombattai természet- és környezetvédelem diákléptekkel. Fontpress Kft. 2009, Százhalombatta.

Revákné Markóczi Ibolya – Futóné Monori Edit: Tehetségfejlesztés a biológia tudományában. In: Dr. Balogh László: Komplex tehetségfejlesztő programok. Didakt Kiadó, 2012, Debrecen.

Zsolnai József: A pedagógia új rendszere címszavakban. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996, Budapest.

• 1. A Százhalombattai Arany János Általános Iskola és Gimnázium