Neuwirth Annamária
Egy Prima Primissima díjas néptáncpedagógus pályaképe. Sándor Ildikó írása
Neuwirth Panni sokszínű, gazdag pályafutásának legfontosabb eleme, máig szívügye a gyermek-néptáncoktatás.
Az intézményesült gyermek-néptáncoktatás nagy utat tett meg az önálló pedagógiai diszciplínává válás óta eltelt hetven évben. E folyamat indulásának tekinthetjük a Gyermektáncok című kiadványt (Tankönyvkiadó, 1959), melyben a Népművelési Intézet Gyermektánc Munkaközössége az iskolai néptáncoktatás szakmai-módszertani alapvetését fogalmazta meg. A közelmúlt jelentős mérföldköveként tekinthetünk arra, hogy 2019-ben Neuwirth Annamária a Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Prima Primissima díjas lett, néptáncpedagógusként. Ez egyaránt elismerése a díjazott munkásságának és közvetetten mindazoknak a szakmai eredményeknek, amelyeket a néptáncpedagógia az elmúlt hét évtizedben elért.
Neuwirth Annamária életútja Debrecenből indult; a gyerekkor, az iskolák és a néptánccal való ismerkedés – amelyből életre szóló, meghatározó kapcsolat lett – a cívis városhoz kötődik. Későbbi pályafutása és pedagógusi hitvallása szempontjából egyaránt meghatározó lehetett a nagy család, a sok testvér és az az édesanya, aki a velük egy udvarban lévő gyerekeknek házi színházat, műsorokat, közösségi alkalmakat szervezett. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kémia-fizika szakán megszerzett diplomája a pedagógiai képzettség mellé a precíz, racionális gondolkodásmód és munkavégzés képességével vértezte föl.
Béres András néprajzkutató, a Debreceni Népi Együttes karizmatikus személyiségű vezetője irányításával kezdett néptánccal foglalkozni, majd asszisztensként is dolgozott egykori mestere mellett. Annak érdekében, hogy a néptánc területén is megfelelő tudást, képzettséget szerezzen, a Népművelési Intézet „A” kategóriás tanfolyamát végezte el (ez volt akkoriban a legmagasabb szakmai kvalifikációs lehetőség), majd pedig a Magyar Táncművészeti Főiskola néptáncpedagógus szakát. 2006-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudomány Egyetemen az oktatásvezetői továbbképzésen gyarapította tudását.
A néptánc melletti végleges elköteleződést az 1975-ös nyári szegedi Néptáncfesztivál hozta meg a díjazott számára, ahol Novák Ferenccel dolgozott együtt. Ezt követően meghívást kapott Budapestre, a Bihari János Táncegyüttes tánckarvezetője majd asszisztense lett. Novák Ferenc „Tatával” és Foltin Jolánnal, a Bihari két meghatározó alkotójával évtizedekre szóló együttműködés, szakmai barátság lett a szegedi találkozásból. A Bihariban az utánpótlás megszervezését kapta feladatul. Neuwirth Panni sokszínű, gazdag pályafutásának legfontosabb eleme, máig szívügye a gyermek-néptáncoktatás.
A Bihariban gyerekcsoportok sora ismerkedett az ő vezetése alatt a néptánc alapjaival, az 1990-es évek közepén kidolgozta az iskolarendszerű oktatás kereteit, majd a 2000-től önálló művészeti iskolaként működő oktatás szakmai feltételeit. Több mint 30 éve oktat gyermekeket, a Bihari mellett a kispesti Ady Endre Gimnáziumban, ahova még ma is visszajár óraadó tanárként.
A gyermek-néptáncoktatás mellett a hazai amatőr néptáncmozgalomban betöltött szerepe is figyelemre méltó: 1980-1989 között a Dunaújvárosi Vasas Táncegyüttes, ezt követően 1991-2015 között a Bihari művészeti vezetője volt. Mindkét együttes a néptánc élvonalába tartozott ezekben az időszakokban.
1981-ben Stoller Antal hívta a Népművelési Intézet keretén belül létrehozott Néptáncosok Szakmai Házába, hogy annak a néptáncért felelős munkatársa, majd 1989-től vezetője legyen. A néptáncmozgalom életében kulcsfontosságú Szakmai Ház a Hagyományok Háza megalakulása után (2001-től) annak részeként működött tovább, Panni itt dolgozott 2004-ig. Szervező és táncpedagógusi munkája mellett nagy szerepe volt két kiadványsorozat elindításában. A Hangszeres népzenei példatár – Népzenei füzetek kottákat és hangzó anyagokat is tartalmazó kötetei az országos, intézményes táncházzenészképzés nélkülözhetetlen tananyagaivá váltak.
Foltin Jolánnal, Karcagi Gyulánéval, Salamon Ferencnével és Tarjánné Takács Katalinnal dolgozták ki a Játék és tánc… sorozatcímet viselő tananyagot és a hozzátartozó taneszközöket, amelyekkel megalapozták az óvodai és az iskolai néptáncoktatást. Ennek a munkának eredménye, hogy a tánc 1995-ben beépült a Nemzeti alaptantervbe.
Egyik kezdeményezője és alapító tagja volt a gyermek-néptáncmozgalom összefogása érdekében 1990-ben létrehozott Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületnek.
Közösségépítő és -megtartó tevékenysége, a közösségért való tenni akarása, önmagát sohasem a reflektorfénybe állító gazdag és tevékeny életútja mindannyiunk számára példaértékű.
Fontosabb szakmai elismerések, díjak
- 1989 Néptánc-pedagógusi nívódíj
- 1997 Népművelésért díj
- 2001 Örökség alkotói díj
- 2004 Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt
- 2005 Kispestért díj
- 2007 Életfa díj
- 2014 Vasvári-diploma (Magyar Pedagógiai Társaság)
- 2017 Martin György Néptáncszövetség művészeti vezetői díja
- 2019 Örökségért díj
- 2019 Prima Primissima díj
Publikációk
- Neuwirth Annamária: Néptáncóra az általános iskola 1. osztályában. Hagyományok Háza, 2004.
- Neuwirth Annamária: Táncjelolvasás alapfokon. Planétás Kiadó, 2005.
- Neuwirth Annamária: Táncjelírás és -olvasás alapfokon. Lábán-kinetográfia. Mezőgazda Kiadó, 2005.
- Foltin Jolán – Karcagi Gyuláné – Neuwirth Annamária – Salamon Ferencné: Játék és tánc az iskolában I – IV. osztály. Népművelési Intézet, 1982.
- Bretus Mária – Angelus Iván – Szalay Tamás – Neuwirth Annamária – Sziliné Csáki Emília: Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja. Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1998.