A „legjobb középiskolák”

Miért okoz bennem disszonanciát a HVG listája? Asztalos György írása

Az iskola minőségét az határozza meg, hogy tanulóit mennyire fejleszti az ott tartózkodásuk során.

Ez a cím lenne helyes az újságban megjelenttel szemben: „Azon iskolák listája, ahol a legjobban teljesítő diákok vannak.”

A HVG-sorrend sokkal inkább tükrözi azt, hogy ezen iskolák mennyire tudnak a jóképességű diákok között válogatni, mint az ott folyó pedagógusmunka minőségét. Csak ezen adatok alapján az iskola munkáját nem lehet megalapozottan minősíteni.

Itt pedig minősítés történik, ami egyrészt szakmai szempontból erősen kifogásolható, másrészt látensen leminősíti azokat az iskolákat, amelyekben legalább olyan jó vagy jobb szakmai munka folyik. (Meg kell jegyeznünk azt is, hogy a figyelembe vett adatok statisztikai hibája miatt abszolút sorrendet nem is lehetne felállítani, csak kategóriákat, pl. úgy ahogy a kompetenciamérésben teszik: ennyi pontot ért el, de az ilyen teljesítményhez hasonlóan teljesít még mondjuk 18 iskola.)

Az iskola minőségét az határozza meg, hogy tanulóit mennyire fejleszti az ott tartózkodásuk során.

A középiskoláknál erre választ kaphatunk a tizedikes kompetenciamérés azon részéből, ahol azt vizsgálják, hogy nyolcadikról tizedikre hogyan fejlődtek a gyerekek.

„Az OKM adatai alapján azonosíthatók az olyan iskolák is, amelyek jobb eredményt érnek el, mint az tanulóik korábbi eredményei alapján várható volna, azaz az átlagosnál nagyobb az ott folyó pedagógiai munka fejlesztő hatása.” 

A következőkben az állításaimat a HVG és az OH azon adatai alapján fogom prezentálni az egyszerűség kedvéért, amelyek az egyházi iskolákra vonatkoznak.

Nézzük először az OH által a kiválóan fejlesztő egyházi iskolák adataiból összeállított táblázatot:

Több megállapítást is tehetünk a lista alapján:

1. Jól látszik, hogy a fejlesztés nem függ attól, hogy az iskola tanulóinak milyen a családi háttere. Ez a különböző CSHI-ből jól látszik.
2. Ezen a listán csak egy, a HVG tízes listáján is szereplő iskola szerepel, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium.
3. A maximális CSHI 1,2, ami azt jelenti, hogy a legjobb válogatási potenciállal rendelkező iskolák –ahol a CSHI 1,5 körüli – nincsenek itt.
4. Az is feltűnő, hogy az első négy helyen – az első két kategóriában – három evangélikus középiskola van.1

Rögtön felmerül a kérdés, hogy mi lehet az oka, hogy a legmagasabb CSHI-vel rendelkező iskolák miért nem szerepelnek a „kiválóan fejlesztő iskolák” között?

Azt feltételezem, hogy ezen iskolák diákjai és pedagógusai között nincs jelentős különbség, ezért egymáshoz viszonyítva nincs szignifikáns különbség a fejlesztésben, vagyis – ebben a tartományban – az átlagostól nehéz eltérni. Ebből az is következik számomra, hogy a HVG által közölt egyházi iskolák között pedagógiai teljesítmény szempontjából nem csak a statisztikai bizonytalanságok miatt nem lehet sorrendet felállítani.2 Eredményeik közötti esetleges szignifikáns különbségeket valószínűleg sokkal jobban meghatározza a válogatási potenciáljuk, mint a bennük folyó szakmai munka különbsége.

Ennek szemléltetésére nézzük a HVG tízes listáján szereplő néhány középiskolának, a 2021-es kompetenciamérésben szereplő azon ábráit. Ezekből kiderül, hogy mennyire sikerült a legjobb képességű gyerekeket begyűjteni.

Példaként megmutatom a HVG-lista első, ötödik és tízedik helyezettjei kompetenciamérésének alapján, hogy matematikából milyen szinten teljesítettek a tanulók. Mindhárom iskolánál a 2021-es kompetenciamérés nyolcosztályos gimnáziumi adatait vettem figyelembe a tízedik évfolyamon.3

A HVG-lista első helyezettje a Deák Téri Evangélikus Gimnázium (Budapest).

Ötödik helyezett a Premontrei Iskolaközpont (Gödöllő).

És a tizedik helyezett: a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium (Miskolc).

Az ábrák magukért beszélnek. Jól látszik, hogy míg az első helyezettnél szinte csak 6-7. szinten vannak gyerekek, addig a tízedik helyen végzett iskolában van jócskán 4-5. szinten teljesítő diák is. Így aztán érthető, hogy mind a kompetenciamérés, mind az érettségi és felvételi eredmények szignifikánsan jobbak az első helyezett iskolánál.

Végül fennmaradt egy kérdés számomra. Ha a magas CSHI-vel rendelkező iskolák a leírt ok miatt nem kerültek fel a „kiválóan fejlesztő iskolák” listájára akkor a két listát értelmetlen összehasonlítani. Tovább nehezíti az „elit iskolák” teljesítményének megítélését, hogy közismerten magas azoknak a tanulóknak az aránya, akik magántanárhoz is járnak. Azt valószínűsítem, hogy ha szignifikáns különbség – a fejlesztés szempontjából – nem is látszik a listán szereplők között, de az elit iskolákban is magas szintű szakmai munka folyik, hiszen – az elmúlt pár évet kivéve – tudtak válogatni a tanárok között is, ami nem elhanyagolható szempont.4

 A megállapítások érvényesek a nem egyházi iskolákra is.

Remélem, hogy az írásom újabb szemponttal gazdagította a listáról folyó diskurzust és megerősítheti azon intézményeket, ahol kiváló szakmai munka folyik, de soha nem fognak a HVG százas listáján szerepelni.

• 1. Az egyes és hármas pont megállapításai az összes nem egyházi középiskolára is vonatkoznak.
• 2. Ha a fejlesztésben lennének jelentős különbségek, akkor lennének átlag alatt és felett teljesítő iskolák is.
• 3. Telephelyi jelentés, ami mindenki számára nyilvánosan elérhető
• 4. Ha mégis abszolút nyertest szeretnénk hirdetni, az a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, hiszen egyedüliként mindkét listán szerepel.