Halló kisdiákok jelelése

By knauszi on 2023. jan. 27. - 13:24

Jelnyelv és fejlesztés. Martin Jánosné írása

Olvasott arról, hogy a jelnyelv tanulása mindkét agyféltekét megmozgatja, tehát fejlesztően hat az agy kapacitásának kihasználására. Olvasott arról a kutatásról, aminek az lett az eredménye, hogy a jelnyelven beszélők perifériás látása és reakcióideje is jobb.

Martin Jánosné Rendkívül figyelemreméltó és újszerű pedagógiai kísérlet az, amiről ez az írás szól. Ha jelelésről, jelbeszédről hallunk, olvasunk, a legtöbben a siketeket érintő témára gondolnak. Ez az írás olyan pedagógiai kísérletről szól, ami megváltoztathatja felfogásunkat.

A dunaújvárosi Vasvári Pál Általános iskola harmadikos osztályának tanítónője olyan pedagógus, akinek a szülők körében híre van. Igaz az az állítás, hogy nem iskolát, hanem tanító nénit kell választani, ha a gyermek iskolás korba lépett. Arnold Erika tanító nénit jó döntés választani!

Az a pedagógiai hitvallása, hogy a kisgyerek tele van kíváncsisággal, tele van kreativitással, újszerű ötletekkel, amiknek teret kell adni. Jöjjön a gyermek örömmel az iskolába, s akkor minden lehetőséget megadhatunk neki, hogy fejlődjön, s büszke lesz arra, hogy ő képes erre.

Erika néni az aha-élmény átérzését nagyon fontosnak tartja a folyamatos továbblendüléshez. Olyan szituációkat teremt az órákon, amelyek megdolgoztatják a gyermeki agyakat, de azok örömmel teszik a dolgukat, mert ott a „rájöttem” érzése. Felemelő érzés, amikor összeáll a kép, amikor egyre jobban sikerül az, amiben kezdetben kevésbé hittek.

A gyerekek megérzik, ki szereti őket, s a tanító néni gyerekszerető személyiségével olyan munkamorált képes kialakítani, hogy nem kérdéses, dolgozni kell az órán. Csak ránéz a gyerekekre, s szinte együtt mondják a „mottót”:

FEGYELEM (spontán önfegyelem) – FIGYELEM – MEGÉRTEM!

S jön az aha-élmény, s ezzel a visszacsatolás is a kisdiáknak, hogy így kell ezt csinálni.

Fontos számára az is, hogy olyan közösségben élje iskolás napjait a gyermek, amely az együttműködésre épül, s arra ösztönzi a kisdiákot, hogy a társai elégedettek legyenek vele, hogy ő is hozzátesz a közös produkcióhoz, s ha kell, vagy ő segít, vagy neki segítenek.

Legutóbb hírt adtam arról, hogy a Sakkpalota-programba is bekapcsolódott, s milyen reálisan mérhető eredményeket ért el. Nem témánk ez alkalommal, hogy minden módszerről beszámoljunk, de a jelnyelvnek a halló gyerekek fejlesztésébe való bekapcsolásáról feltétlenül hírt adok.

Mi az a jelnyelv?

Legfőbb jellemzője, hogy elsődlegesen a siket emberek nyelve, melyet ugyanolyan kommunikatív célokra használnak, mint a halló emberek a beszélt nyelveket. A jelnyelv is – mint minden nyelv – a gondolatok és az érzések közvetítője.

A jelnyelv lehetőséget ad arra, hogy a siket emberek ki tudják fejezni magukat, és fejleszteni tudják a lehetőségeiket. A jelnyelv a siket közösségben, a siket emberek közötti kölcsönhatás által született és fejlődött ki. A nyelvészeti tanulmányok szerint a jelnyelv megfelel a természetes nyelvre vonatkozó összes követelménynek. A jelnyelv éppen olyan verbális kommunikációs eszköz, mint a hangzó nyelv. Ezért használata nem nevezhető mutogatásnak: egy önálló nyelvről van szó. Nem „mutogatunk”, hanem jelelünk!

A hivatalos megfogalmazás szerint a jelnyelv a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak. Az 1960-as évek óta a szakemberek már önálló nyelvként kezelik. A 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról a magyar jelnyelvet önálló, természetes nyelvnek ismeri el.

Sok a tévhit a siket emberekkel és a jelnyelvvel kapcsolatban.

Sokan gondolják, hogy a jelnyelv világszerte egységes, pedig nem univerzális, hanem országonként eltérő. Az is téves állítás, hogy a jelnyelvek szegényesebbek, mint a hangzó nyelvek, s nem lehet annyi mindent kifejezni velük, s nem alkalmasak elvont fogalmak kifejezésére. A legszomorúbb téveszme, hogy a siketek szánni való fogyatékosok, akiknek a világa nagyon eltér a hallók világától, s olyanok is vannak, akik furcsának, butának tartják őket, akik talán még meg is fertőzhetik a hallókat. Értelmi fogyatékosnak tartják őket, megijednek a beszédhangjuktól, lenézik őket.

Tény, hogy a többségi halló társadalom és a siket közösség kapcsolata nem ideális. A hamis állítások befolyásolják a siketekhez való viszonyulást. Bizonyított tény, hogy a jelnyelvek épp annyira alkalmasak elvont fogalmak kifejezésére, mint a hangzó nyelvek. A mindennapi kommunikáció ellátása a feladatuk. A siketek nem zárt közösségként élnek, hanem közös kultúrájuk és identitásuk alapján alkotnak közösséget, s elvileg halló emberek is tartozhatnak hozzájuk, ha a céljaikért képesek tenni.

Az 1998-as „esélyegyenlőségi törvény” egyértelműen kimondja, hogy a fogyatékossága miatt senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. A legtöbb siket ember számára a siketség egy állapot, amit barátaikkal, siketekkel és hallókkal közösen élnek át. A siket kulturális tevékenységhez tartozik a jelnyelv, amelyen a kommunikáció folyik. Sajátos egyéni szerkezete van, megvannak a saját nyelvtani szabályai. Ami a beszédben egy szó, az jel, és mondatalkotásra alkalmas. A jeleknek értelmük van a jelelők számára.

A jelnyelvet nem csak a siketek használják. A hallássérültek és siketek barátai, ismerősei így tartják a kapcsolatot a mindennapi kommunikációban, de vannak, akik jelnyelvi tolmácsokként segítenek, sőt olyanok is, akik hobbiból tanulják meg.

Egy felmérés szerint sokan úgy gondolják, hogy érdemes lenne megtanulni legalább alapszinten a jelnyelvet, mert az javítaná a hallók és siketek kommunikációját. Ehhez szükségesnek tartanák az elfogadást, a nyitottságot és türelmet.

De miért tanít jelnyelvet egy tanítónő az osztálya kisdiákjainak? Milyen ismeretek birtokában született ez az elhatározás, milyen pedagógiai elgondolások vannak mögötte?

Az is érdekes történet, hogy az 1920-as évek általános iskolájában ezekkel a jelekkel tanították írni a gyerekeket, annak ellenére, hogy nem volt hallássérült közöttük. Ez volt az elfogadott módszer, s az egész ábécét el tudták mutogatni.

1. kép

Arnold Erika tanítónőt nem ez az oldala fogta meg a jelnyelv tanításának. Olvasott arról, hogy a jelnyelv tanulása mindkét agyféltekét megmozgatja, tehát fejlesztően hat az agy kapacitásának kihasználására. Olvasott arról a kutatásról, aminek az lett az eredménye, hogy a jelnyelven beszélők perifériás látása és reakcióideje is jobb.

A Sheffield Egyetem kutatói arra a felismerésre jutottak, hogy a perifériás látásukban jobb reakcióidővel bírnak azok, akik használják a brit jelnyelvet. Amint arról a kutatást vezető dr. Charlotte Codina beszámolt, egy vizsgálat során a brit jelnyelvi tolmácsok reakcióideje sokkal jobbnak mutatkozott, mint a többi emberé, ami azt jelzi, hogy ez a munka a perifériális mezőre kedvezően hat, így többek között a vezetésben, a sportolásban, vagy például a játékvezetés során is nagy hasznot jelenthet. Az a megfigyelés is megerősödött, hogy ha valakinek megsérül valamilyen érzékszerve, akkor egy másik érzékelése felerősödik.

Az értelmi fejlődés újabb területe látszott kibontakozni amellett, hogy nem lehet lebecsülni a gyermeki életben kialakított szociális érzékenység fejlődését. Másként fordulnak fogyatékossággal, bármilyen sérüléssel élő embertársaik felé azok, akikbe már gyerekkorban beleivódott a szolidaritás, a segítőkészség s a teljes értékű elfogadás szemlélete.

Gyakran hallani arról, hogy a jelnyelvet művészi célra is érdemes használni, éneklést jeleléssel kísérni. A vasváris kisdiákok fejlesztésében is az alap az ének. A zene nagy szerepet kapott eddig is a kísérletet bevezető pedagógus életében és a tanításban is. Két évtizeden át volt tagja a Dunaújvárosi Vegyeskar kórusának. A zenével, énekkel való munkát komplex folyamatnak értékeli. A munkadalok példáját is felhozza alátámasztásul arra, hogy az ének teljesítményfokozó. A memoriter tanulása is könnyebb reppeléssel, s ezzel mai példával is él.

A jelnyelvnek a bekapcsolásával képes a zene, az ének hatását megnövelni.

Őt idézem:

A jelnyelv egy különleges érték, egy kifinomult kifejezési mód, a kifejezés legfejlettebb formája, jelrendszer, magyar kultúránk része.

Igen, mert közvetít, mert egy teljes értékű nyelv épp úgy, mint az angol, a német s a többi idegen nyelv. Érték. Érték nekünk hallóknak is, mert ismeretével akár zenei művet, a dal mondanivalóját közvetíthetjük a kezek, az ujjak és a kar segítségével.

A hallás alapján a figyelem és az emlékezet is fejlődik. A dalban levő gondolatok formát kapnak a szószerkezetek, szavak jeleivel, s a gyerekek átérzik ezt, s nem csak érdekesnek látják, hanem erősen koncentrálniuk is kell, hogy jól csinálják. Arnold Erika tanítónő szerint a módszerrel hamar kitűnik az is, hogy melyik tanítványának van részképességzavara. A két kéznek, karnak szinkronban kell mozognia. Törekedni kell a jel pontos kivitelezésére. Fontos a gesztikuláció, mimika és testtartás.

Közösségfejlesztő hatása is van, mert fontos az egymásra figyelés, az egymásnak is megfelelés. Közös produkcióról van szó, s türelemmel, lelkesen segítik egymást ebben.

Hogyan iktatható be a jelnyelvi énektanulás a tanrendbe? Nagyszerű alkalom erre a reggeli beszélgetőkör, az irodalomóra s természetesen az énekóra. A munkát egy jelnyelvi tolmács segíti. A mentor, Keglovics Zsuzsanna, főállású jelnyelvi tolmács. Az ő segítségével látott hozzá ez a kis közösség, hogy a tanító nénivel együtt felkészüljön arra, hogy az iskola karácsonyi ünnepségén a Karácsonyi álom című dalt előadja jelnyelvi produkcióként. Az első lépés a dal kiválasztása volt, majd elemezték a dalszöveget, s így magukévá tették a gondolatait. A szabálytartások megtanulása nem volt könnyű, de mindenkinek sikerült.

Erika néni azzal is motiválta a gyermekeket, hogy már a Himnusznak is van jelnyelvi változata.

2013-ban a Himnusz születésének 190. évfordulója alkalmából, a magyar kultúra napján adták át a Himnusz, a Szózat és a Székely himnusz új változatait az általános iskolák képviselőinek az Országházban.

A karácsonyi szereplést az osztály életében megelőzte egy osztálytermi bemutató, ahol a szülők meghatódottsága igazi sikert jelentett.

Karácsonyi álom (Balázs Ádám – Zöldi Gergely)

Ez az ünnep legyen úgy szebb,
Ahogy álmodban látsz
Egy új világ,
Hol teljesül mit vársz
Egy éjjel tele fénnyel,
Mikor szikrázik a hó
Egy új lap melyre bármi írható.

2. kép

A téma megírására az indított, hogy lássunk példát az állandó útkeresésre, a javító szándékra. Próbáljunk tenni a mindig jobbért, a mindig szebbért. Úgy érzem, hogy a bemutatott pedagógiai kezdeményezés felkeltheti az érdeklődést, s figyelem irányulhat e terület felé is. Sok lehetőség van jelnyelvet tanulni, s vele a gyerekek szívét is megérinteni. A megadott oldalak a megfelelő helyre irányítják az érdeklődőt.

Végezetül legyen itt a SINOSZ állásfoglalása a jelnyelvvel kapcsolatban.

A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Országos Elnöksége állásfoglalást fogadott el, amely a SINOSZ jövőbeni politikáját meghatározza.

A jelnyelvről:

Mi, siket emberek nyelvi és kulturális kisebbségként tekintünk magunkra – az egész világon.

A jelnyelvet ugyanúgy használjuk, mint a halló emberek a beszélt nyelvet. A jelnyelv a legtöbb siket ember elsődleges nyelve, siket szülők esetében az anyanyelve.

A jelnyelv a siket közösségben, a siket emberek közötti kölcsönhatás által született és fejlődött ki. A nyelvészeti tanulmányok szerint a jelnyelv megfelel a nyelvre vonatkozó összes követelménynek. A magyar jelnyelv épp olyan értékes nyelv, mint a magyar, szlovák, cigány, vagy bármelyik más beszélt nyelv a világon.

A jelnyelv egy teljesen önálló kommunikációs rendszer, amely független a környezet hangzó nyelvétől.

Siket közösségünk a jelnyelvet használja kommunikációja során. Ez etnikummá, nyelvi, kulturális kisebbséggé kovácsol minket. Közösségünket tehát a nyelv, nem pedig a hallásvesztés orvosi minősítése tartja össze.

A siket közösségünk által használt jelnyelv nagy hatással van pozitív önbecsülésünk kifejlődésére. Siket kultúránk egy életforma; élettapasztalatot ad, segíti kihasználni a vizuális szférát; egy kultúrateremtő alap, ahol a közös jellegzetesség a jelnyelv.