Milyen örök a régi új
Ősi János írása
Nem mindennapi élmény, ha egy kamasz felfedezi, hogy egy félezer éve írt ballada XX. századi fordítása vagy átírása olyan gondolatot tartalmaz, amely őt ma foglalkoztatja.
Az irodalomtörténet egyik alapvető tanulsága középiskolás szinten a költői témák, műfajok és műformák továbbélése, már-már úgy tűnhet: örökkévalósága a forradalmi újítások és lázas szakítások (romantika, szecesszió, avantgárd, posztmodern stb.) ellenére.
Nem arról van szó, persze, hogy ne fedezné fel bárki könnyűszerrel a különbséget például Marinetti és Horatius ódái között, vagy ne értené, mennyire más Camus Közönyének elbeszéléstechnikája ahhoz képest, amit Voltaire Candide-jében megismerhetünk. Mégis csodálatos tapasztalat ebben az „örökkévalóságban”, hogy bárhol és bármikor előtoppanhatnak évszázados elfeledésükből történetek, irodalmi hősök, műformák, verssorok. Új életre kel a régi, s látjuk vagy sem, az újdonság felszíne alatt évezredes kultúra gyökerei kígyóznak.
Miért fontos ez? Ha másért nem, azért, mert a diákok számára is jól felismerhető, makacs és szép ellentéte napjaink fogyasztói világának, amelyben társadalmunk többsége önfeledten benne él. Nem mindennapi élmény, ha egy kamasz felfedezi, hogy egy félezer éve írt ballada XX. századi fordítása vagy átírása olyan gondolatot tartalmaz, amely őt ma foglalkoztatja. A „vedd meg, edd meg, felejtsd el, és kattints a folytatásért” világ egyébként kíváncsi és érzékeny gyermekei olykor nem hisznek a szemüknek és fülüknek.
Nem nehéz az említett szövegkapcsolatokra, a műfajok és műformák továbbélésére példát találni kortárs irodalmunkban. Tandori Dezső 1984-ben megjelent Celsius című kötetének balladái azért emelkednek ki a bőséges választékból, mert a középiskolai oktatásban jól ismert műformát elevenítenek fel (nem a ballada műfajról lesz szó), másrészt mindennapi, általános élményeken keresztül teszik átélhetővé a felismerést, amit az egyik költemény refrénje így fogalmaz meg:
Milyen örök a régi új.
Milyen új megint, ami régi!
Múlóban – mennyi elevenség!
Tandori a Celsius kötet néhány versében a középkori eredetű ballada műformát újítja fel, amely olasz, francia, spanyol területen volt népszerű, s legkiválóbb művelője Francois Villon. A verscímek (Körjáró ballada, Ballada: „Mert van kinek”), a strófák felépítése (nyolc sor, rímrendszer stb.) egyértelművé teszik ezt a kapcsolatot. A Körjáró balladához még ajánlás is tartozik, amelyet mint sajátos versegységet jól ismerünk Villon költészetéből. A Celsius kötet többi balladája nem tartalmaz ajánlást, Tandori a műforma kötött versszakszámát sem tartja meg minden esetben, nem ragaszkodik mereven a formai szabályokhoz.
A régi új című ballada hangulatvers, az ősz tapasztalata, az elmúlás előérzete határozza meg:
Érzed, valami oldozódik,
Érzel valami föld-alólit,
Ha éji bogár fénye gyúl,
Az alkony másképp boltozódik…
Mintha „csupán” annyi mondanivalója lenne ennek a versnek, mint Babits Mihály különös hírmondójának: ősz van. De hát „mondhat-e ennél bárki többet”, tehetjük fel a paradox kérdést a Körjáró balladából idézve, ahol a kiemelt sor hasonlóan egyszerű, mégis alapvető létélményre vonatkozik:
Ajánlom balladám a körnek,
mely a napot viszi az égen,
mely ha néha kissé legörbed,
csak meg is tágul észrevétlen:
Nagy Közönsége, itt vagyunk,
mondhat-e ennél bárki többet?
Amíg csak lehet, itt vagyunk, itt akarunk maradni – sejteti a tragikus végkifejletet a ballada. De mint Villon műveiben is szinte mindig, Tandori versében is megjelenik ellenpólusként a tréfa, a gúny, a szójáték, a szleng (bár a francia költőnél az argó és haláltánc is szerepet kapott, hogy is ne, hiszen ismerjük az életét). A Körjáró ballada egy versszaka például így jellemzi finom humorral az őszi óraátállítást, ami mindenkinek bőséges beszédtémát ad minden éveben:
Hiányozni fog az az óra,
mellyel mindig előbbre járunk,
mintha csak rádiója szólna
valaminek, amire várunk,
holott előre ott vagyunk!
A Ballada: „Mert van kinek” nyilvánvalóan rájátszik Villon Jó tanítás balladája a rossz életűeknek című versére, annak posztmodern átírása, legalábbis néhány részletében. Elég talán csak az első sorokat idézni a két költeményből, amelyeknek már a ritmusa is árulkodó. Villonnál:
Árulj bűnoldó papi bullát,
Csalj kártyán, s ahol csak lehet
Tandorinál:
Rostálj kölest, vagy szedj füvet,
Kelj reggel négykor hat madárért
A középkori francia költő verse azonban ebben az esetben is keserű tréfa, Tandori költeménye viszont komoly tanítás:
Viseld el a beszédeket,
Hogy: ’Megtehette, hogyha ráért…!’ –
Ugyan ki tenné meg magáért
Mind, ’amire nem született’?
A formai hasonlóságnál lazább a tartalmi kapcsolat Tandori Dezső költeményei és a mintául szolgáló középkori balladák között. Nem is a témák térnek vissza a Celsius kötet verseiben, hanem inkább az eltérő tartalom mögött a hasonló életszemlélet. Mindenekelőtt az élni akarás finom, paradox módon eufemisztikus kifejezése a makacs, talányos és feloldhatatlan ellentétek dacára, amelyek átszövik emberi sorsunkat. Villonnál az Ellentétek című költeményben:
Mindent megőrzök s mindent feledek:
Befogad és kitaszít a világ.
Tandorinál a Körjáró balladában:
Míg tudunk, lemaradozunk:
hol a tűnők tovapörögnek
A téma messzire vezethet egy kamaszokból álló középiskolai osztályban, ahol az „életet/ halálra ráadásul kapja/ s mint talált tárgyat visszaadja/ bármikor” gondolat gyakran ott motoszkál egy-egy diák fejében. Tandori és Villon balladái segíthetnek ennek a – műelemző óránk keretén messze túlmutató – problémának a kezelésében is.
Óratervek Tandori Dezső balladáinak (Celsius, Bp. 1984) tanításához (2 óra).
Az 1. óra címe: Milyen örök a régi új.
A tematikus egység: Kortárs magyar irodalom.
Az óra célja, feladata: Ismeretbővítés, összehasonlító műelemző és érvelő készség fejlesztése, csoportos munkaformában való együttműködés fejlesztése.
Az óra típusa vagy fő didaktikai feladata: ismeretbővítő és összehasonlító elemző óra.
Az eszközök: füzet, tábla, projektor, laptop (utóbbi kettő hiányában fénymásolat a művekről).
| Idő | Az óra menete | Didaktikai feladat |
Munkaformák Módszerek Eszközök |
| 0-5 | A műformából indulunk ki: a Körjáró ballada egyszerű formai jellemzőinek megállapítása. | műelemzés, gyakorlás | egyéni tanulói munka, fénymásolt vagy kivetített szöveg, füzet |
| 6-10 |
A műforma jellemzőinek összegzése, a műforma (ballada) megkülönböztetése a műfajtól (ballada), hivatkozás Arany János balladáira.
Táblakép: formai jellemzők vázlata.
|
ismeretek rendszerezése, ismétlés |
egy-egy diák szóbeli közlése, tanári kiegészítés, összegzés,
tábla
|
| 11-13 | Megállapítjuk, hogy a ballada műformával Francois Villon költészetében találkoztunk. | ismétlés | tanári kérdésekre adott szóbeli válaszok vagy tanári közlés |
| 14-18 | Villon a Jó tanítás balladája rossz életűeknek című versén ellenőrizzük az óra elején megállapított forma azonosságát. Felmerülő kérdések tisztázása. | gyakorlás, ellenőrzés | egyéni tanulói munka, fénymásolt vagy kivetített szöveg, füzet |
| 19-30 | Összehasonlító elemzés csoportmunkában, várható tanulói megállapítások: a két vers közötti tartalmi hasonlóságok és különbségek, a hangnem, kifejezésmód eltérése (Villon: gúny, irónia, argó, Tandori: játék, humor, irodalmi nyelv). | összehasonlító elemzés gyakorlása csoportmunkában | csoportmunka, egy felületen kivetített két ballada vagy fénymásolat, füzet; |
| 31-40 |
Csoportonként egy-egy tanuló előadása a csoport összehasonlító elemző megállapításairól.
Táblakép: az elhangzottak vázlatos tanári jegyzetelése.
|
szóbeli előadás gyakorlása |
egy-egy diák szóbeli előadása,
tábla
|
| 41-45 |
A tanulói megállapítások megbeszélése, összegzése, a műforma továbbélésének hangsúlyozása.
Szorgalmi házi feladat: tájékozódás Tandori költészetéről, pl. a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján.
|
összegzés |
tanulói hozzászólás, tanári kiegészítés, összegzés,
tanári közlés
|
A 2. óra címe: Régi és új ballada, átírás a posztmodern irodalomban.
A tematikus egység: Kortárs magyar irodalom.
Az óra célja, feladata: Ismeretbővítés, összehasonlító műelemző és érvelő készség fejlesztése, csoportos munkaformában való együttműködés fejlesztése.
Az óra típusa vagy fő didaktikai feladata: ismeretbővítő és összehasonlító elemző óra.
Az eszközök: füzet, tábla, projektor, laptop (utóbbi kettő hiányában fénymásolat a művekről).
| Idő | Az óra menete | Didaktikai feladat |
Munkaformák Módszerek Eszközök |
| 0-5 | A Jó tanítás balladája (Villon) és a Ballada: „Mert van kinek” (Tandori) nagyfokú szövegszerű, hangzásbeli, ritmikai hasonlóságának felismerése. | összehasonlító elemzés gyakorlása csoportmunkában |
csoportmunka, egy felületen kivetített két ballada vagy fénymásolat, füzet
|
| 6-10 |
Az átírás, ill. intertextualitás mint posztmodern irodalmi alkotásmód, eszköz megnevezése. Utalás korábbi ismeretekre (pl. Babits: Jónás könyve, Vergilius: Aeneis).
Táblakép: fogalom, nevek, címek
|
ismeretbővítés, ismétlés
|
tanári közlés, ill. tanári kérdésekre adott tanulói válasz, tábla |
| 11-15 | Fő tartalmi különbségek megállapítása a kér vers között (építve az előző órai elemzésre), várható a megmentett madár motívum (Tandori-vers) felismerése, példázatként értelmezése | összehasonlító elemzés gyakorlása csoportmunkában | csoportmunka, egy felületen kivetített két ballada vagy fénymásolat, füzet |
| 16-25 |
Csoportonként egy-egy tanuló előadása a csoport összehasonlító elemző megállapításairól.
Táblakép: az elhangzottak vázlatos tanári jegyzetelése.
|
szóbeli előadás gyakorlása |
egy-egy diák szóbeli előadása,
tábla
|
| 26-30 |
Tanulói megállapítások megbeszélése, összegzése.
Táblakép: az elhangzottak vázlatos tanári jegyzetelése.
|
részösszegzés |
megbeszélés; tanári kiegészítés, összegzés,
tábla
|
| 31-37 |
A régi új című Tandori-balladában az évszakszimbólum és az elmúlásra utaló képek azonosítása, ezek értelmezése (konkrét, irányított elemzési feladat). Táblakép: az elhangzottak vázlatos tanári jegyzetelése.
|
műelemzés, szóbeli előadás, gyakorlás | egyéni tanulói munka, fénymásolt vagy kivetített szöveg, füzet, tábla, egy-egy diák szóbeli előadása |
| 38-45 |
A Tandori-balladák létélménye, az élni akarás kifejezése ezekben a versekben és Villon (9. évfolyamon tanult) Ellentétek című költeményében.
|
véleményalkotás és véleménykifejtés gyakorlása, ismétlés, összefoglalás |
tanulói véleményalkotás, a vélemények összevetése, kivetített vagy fénymásolt szöveg
|