Kamarás István OJD: Javítható-e az „erkölcstan vagy hittan” elképzelés?

A magyarországi modell lényege a komplexitás és multidiszciplinaritás, vagyis a leíró embertudományok (lélektan, szociológia, kulturális antropológia, politológia, ökológia) és normatív embertudományok (etika, filozófiai antropológia) egymásra épülése, ötvözete, szerves egysége. Másképpen fogalmazva: az Ember és társadalom működése a magyarországi modellben nem marad leíró, pragmatikus szinten, hanem erkölcsi és filozófiai nézőpontból reflektált, főképpen egy nem semleges, de nem is irányzatos, hanem egy nagyon sok mindenki számára elfogadható konszenzusos etika alapján. 

Czitán Gabriella: Tanári és tantestületi munka a Waldorf-iskolákban

Elhangzott az V. Miskolci Taní-tani Konferencián (2012. február 3.)

Elmondható, hogy a konferenciamunka a Waldorf-iskolák szíve és mozgatórúgója, amely a közösen végzett szellemi és pedagógiai munka alapja. A szervezett és rendszeres közös tevékenység, a demokratikus döntéshozatal és felelősségvállalás fejleszti a tanárok problémaérzékenységét, empátiáját, kreativitását, és ezek együttes hatásaként erősíti a hivatástudatát és az elkötelezettségét. A közösen végzett szellemi munka mindemellett olyan ösztönző erővel bír, ami az egész iskola légkörére és működésére is pozitív hatással van.

Bodóczky István: Vigyázat! Kártékony festészet!

Kedves Való Ibolya!

Nagyon sajnálom, hogy egy olyan vállalkozásba kezdett, amihez nem volt kellő szakértelme, és mások sem világosították fel arról, hogy amit művel, az kifejezetten kártékony. Értékelem, hogy szeret festeni, és a festészetet másokkal is meg akarja szerettetni, de ebben a formában ez elfogadhatatlan. A jelek szerint önnek kiváló szervezőkészsége van, ezért azt javaslom, hogy kezdjen más vállalkozásba.

Úgy gondoltam, hogy mielőtt publikálom, alábbi írásomat önnek küldöm el.

Üdvözlettel,

Bodóczky István
Munkácsy-díjas képzőművész,
címzetes egyetemi tanár

Knausz Imre: A kötött tananyag és az oktatás hatékonysága

Írásomban két dolgot szerettem volna bizonyítani. (1) A központilag előírt témalisták durván rontják az oktatás hatékonyságát. (2) Ezek hiánya nem feltétlenül vezet kaotikus állapotokhoz: amit a témalistáktól általában várunk, az megvalósulhat a szabályozás más módjait követve is. Örömömre szolgálna, ha sikerülne vitát indítanom ebben a kérdésben.

Majzikné Lichtenberger Krisztina: A szupervízió valódi segítség lehetne a pedagógusoknak

Az V. Miskolci Taní-tani Konferencián (2012. február 3.) elhangzott előadás szerkesztett változata

A legnagyobb tanulság számomra mint pedagógus számára azt volt, hogy én is nagyon fontos vagyok. Nem lehetek úgy egy segítő pályán, hogy önmagamra nem figyelek, a szükségleteimet nem veszem komolyan, és belefeledkezem olyan feladatokba, amiket élvezek, amik látszólag energiával töltenek fel, ugyanakkor hosszabb távon kimerítenek. Önismeretben is fejlődtem – tulajdonképpen nagyon mély egyéni megerősödés és önelfogadás történt.

Friss Péter: Európai Iskola a bankok városában

A legfontosabb eszköz az egyéni szükségletek állandó figyelemmel kísérése, az iskolai eredményesség mérése, visszajelzése. A tanórai differenciálás alapvető követelmény a tanári munkával szemben. Ebben a különböző nemzetiségű, eltérő képzési utakat bejáró pedagógusok között jelentős különbségek vannak, de az iskolai együttműködés kiváló lehetőséget ad az egymástól való tanulásra.

Oldalak