Baja iskolaváros története

Zsigmond Anna írása

A bajai középiskolák közül a legrégibb és talán legkiemelkedőbb a III. Béla Gimnázium. Ez az intézmény a vidék szinte egyetlen szellemi központja volt.

– Micsoda? Hogy én megviziteljem a zsidógyerekeket?

Ez volt az általános vélemény is. A ciszterciták előkelő rend, mondhatnám gőgös rend: nem olyan, mint a mizerikordiánusok vagy a ferencesek. Messze külvárosokban tett beteglátogatás, rosszhírű utcák levegője, rossz szagú lakások piszka, előttük ismeretlen. Könyvek között, vagy úri társaságban élnek, a szünidőket külföldi utazással töltik, gazdag földjeik vannak s pincéikben kitűnő boraik. Nyugalom és kényelem vezeti életüket. Gőgjük és kényelmük egyformán tiltakozott a miniszter gondolata ellen. Mi mindennek lehetnek kitéve a kéretlen látogatásokon?1

Az XV–XVI. században egyre több ciszterci apátság döntött úgy, hogy nemcsak saját növendékei számára tart fenn iskolákat, hanem külsős diákok számára is, és ez a tendencia a XVIII. században tovább erősödött. A ciszterci rend valódi működő tanító renddé vált Magyarországon amikor a század utolsó negyedében megszűnt a jezsuiták tevékenysége az iskolákban.„1923-ban XI. Piusz pápa felállította a rend Zirci Kongregációját, amelynek alkotmánya, konstitúciója 1941-ben nyert először szentszéki jóváhagyást. Werner Adolf apát (1924-1939) kormányzása alatt, 1928 és 1939 között Budán, Baján, Pécsett és Székesfehérváron új, modern és kitűnően berendezett gimnáziumokat épített a rend.Az öt nyolcosztályos gimnáziumban együttesen 2500 diák tanult. A rendtagok száma folyamatosan növekedett. A ciszterciek tanító és nevelő munkája az egész országban megbecsülést és elismerést szerzett.”2

„Ora et labora! Imádkozzál és dolgozzál! → A Nursiai Szent Benedek (Kr.u. 480-543/547) által alapított bencés rend jelmondata. A bencések óriási hatást fejtettek ki Európa tudomány- és kultúrtörténetében, valamint a katolikus szerzetesség kialakulásában, különösen a kora középkorfolyamán. (A ciszterci rend is Szent Benedek rendjének egyik ága, mely célul tűzte ki, hogy Szent Benedek rendjét az eredeti fegyelemre és szellemre visszavezesse.)”3

A bajai ciszterci középiskolában az órák közti szünetekben csak latinul lehetett beszélni. A cisztereknél elsajátították, tapasztalták, hogy kevés olyan emberi viszony van, mely gazdagabb érzelmeket fejtene ki, mint a tanár és tanítvány viszonya. Az 1830-as éveket követően a ciszterci tanár eszménye a „kiművelt emberfők” számának gyarapításában bontakozott ki. Széleskörű tudás, ügyes nevelői képesség kapcsolódik benne a becsületes pap, a nemesen érző, művelt ember és a lelkes hazafi vonásaival.

A ciszterci iskolákat nem csak katolikusok, hanem protestáns és zsidó gyerekek is látogathatták, a „külsősök”, azaz a világiak befogadására és képzésére egyaránt nyitott volt az iskola. Babits Mihály, egykori pécsi ciszterci diák, Timár Virgil fia című könyve4 különösen a mába hozza a korabeli intézményt. Babits Mihály szerint jellemző volt, hogy a ciszterciek nem a szavakat akarták magyarázni, hanem felkelteni az érdeklődést bizonyos dolgok iránt. Az 1830-as éveket követően a ciszterci tanár eszménye a „kiművelt emberfők” számának gyarapításában bontakozott ki. Széleskörű tudás, ügyes nevelői képesség kapcsolódik benne a becsületes pap, a nemesen érző, művelt ember és a lelkes hazafi vonásaival.

„[A]z iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis, hogy belülről alakítsa az embert, s megszabadítsa őt azoktól a körülményektől, amelyek meggátolhatnák abban, hogy egész emberként éljen. Ezért az iskolának olyan nevelési tervből kell kiindulnia, amely céltudatosan a személyiség teljes kifejlesztésére irányul.”5 A bajai ciszterek végeredményben az általános emberi és keresztény kultúra alapos, értékközpontú továbbadására törekedtek.

A bajai középiskolák közül a legrégibb és talán legkiemelkedőbb a III. Béla Gimnázium. Ez az intézmény a vidék szinte egyetlen szellemi központja volt.

Ősének az a „kolostori iskola” tekinthető, melyet a török elől 1686–1690 között Bajára menekült Szent Ferenc-rendiek a XVIII. század első felében nyitottak meg. Iskolaépület híján szobáikban tanították a bajai diákokat a ferences atyák. Az iskolalétesítés gondolata a török uralmat követő években merült fel: a boszniai ferencesek 1757-ben alapították, és működését az év novemberében kezdte meg Baján. Mint kisgimnázium a mai III. Béla Gimnázium elődjének tekinthető.6

1761-ben az iskola számára külön épületet vásárolt a város, és itt folytatódott a tanítás egyetlen tanár segítségével. 1775-ben az iskola visszatelepült a ferences rendházba.

1778 novemberétől a ferencesek magánjellegű kisgimnáziumaként tartották számon az intézményt. 1791-ben újabb változások következtek be: november 7-től nyilvánosan, de hivatalos elismerés nélkül folyt az oktatás, a magyar nyelvet kötelező tantárgyként tanították.

Az iskola anyagi alapjáról kezdettől fogva a bajai tanács gondoskodott, de a város által emelt épületben csak 1815. június 14-én nyílt meg a nyilvánossági jogú „nagygimnázium”; ebben is ferences atyák tanítottak a Ratio Educationis tanítási rendszere szerint.7 A tanítás még mindig latin nyelven folyt. 1844-től a magyar lett a tanítási nyelv. 1853–54-ben nyílt meg a nyolcosztályos gimnázium, amelynek tanárai már jobbára egyházmegyei papok voltak.8 Neve megváltozott és Bajai Katholikus Főgimnázium név alatt működött tovább, vagyis városi fenntartású, katolikus jellegű intézménnyé vált.

A város mint fenntartó 1862-ig gondoskodott intézetéről; ettől az időtől kezdve azonban az anyagi válság, melybe a város az akkori gazdálkodása folytán jutott, a gimnázium létét is veszélyeztette. 1868 nyarán a város az iskolaépületnek és felszerelésének tulajdonjogát miniszteri jóváhagyással átadta a Tanulmányi Alapnak.9 A város nagy örömére a kormány átvette az iskolát az állami iskolák sorába. Így vált a gimnázium „királyi katholikus főgimnáziummá”, de ez a helyzet sem állt fent sokáig. A kormány és a ciszterci rend megállapodása nyomán 1879-ben fenntartását a zirci apátság vállalta át, neve ettől kezdve: A Zirc-Ciszterci Rend Bajai Főgimnáziuma.10

A főgimnáziumot átvette a rend, és a továbbiakban saját erejéből tartotta fenn (1878).11 A gimnáziumi oktatás ezután sem folyhatott zavartalanul, 1914-ben kitört az I. világháború. Az iskolában hadikórház működött 1914 őszétől 1917 novemberének végéig. 1918-tól az épület újra oktatási intézményként működött tovább, és az 1921–22-es tanévben felvette annak a III. Béla királynak a nevét, aki a ciszterci rendet Magyarországra hívta.

A ciszterci gimnázium szellemisége

A nevét a franciaországi Dijon melletti Citeaux-ról (római nevén: Cistercium) kapó rendet 1098-ban a Benedek-rendi Szent Róbert alapította. Az első ciszterciek 1142-ben telepedtek le Magyarországon, a Tolna megyei Cikádoron, de igazi meggyökerezésük III. Béla (1172–1196) király érdeme. III. Béla uralkodása alatt csak maga a király öt ciszterci kolostort alapított. Az új kolostorok tagjai nem a német ciszterci apátságokból települtek át, hanem közvetlenül Franciaországból érkeztek. A ciszterek népszerűségének növekedését előkészítették a 12. század második felének intenzív francia–magyar kapcsolatai. Ezek megerősödését elősegítette az a tény is, hogy a király első felesége, Châtillon Anna francia származású volt. A királyné családja Pontigny környékén volt birtokos; és Magyarországra először innen érkeztek szerzetesek.12

Bár a XV–XVII. században egyre több ciszterci apátság döntött úgy, hogy nemcsak saját növendékei számára tart fenn iskolákat, hanem külsős diákok számára is, és ez a tendencia a XVIII. században tovább erősödött, valódi tanító renddé csak a Magyarországon működő ága vált, amikor a század utolsó negyedében megszűnt a jezsuiták tevékenysége az iskolákban.

Csizmazia Placid írja, hogy „a tanítórendiség valóban új fordulatot jelentett a magyar ciszterci életben, de nem teljes szakítást a múlttal: már a monasztikus ciszterci múltban megvoltak azok az előzmények és hagyományok, amelyekre a tanító-nevelő munkát alapozni lehetett, és amelyekből ez a munka ihletet és erőt meríthetett. Azonban a szervezett iskolai munka gyakorlati összehangolása a monasztikus közösségi élettel mégsem egyszerű feladat, újra meg újra őszinte lelkiismeretvizsgálatot, áldozatos elszántságot és okos valóságérzetet követel.”13

A cisztereknél a nevelés sajátossága a tudományos igényű oktatás, a klasszikus műveltség elsajátíttatása, a nevelés színterének az osztálytermen túli kibővítése, a négyszemközti beszélgetések, és az iskolán kívüli szabadidő közös eltöltése volt.14 A ciszterci gimnáziumok a középkor kemény szelleméből fakadó, de a szeretetre épülő, humanista pedagógiát képviselték, melynek lényegére Szent Bernát mutatott rá a következő jelszóval: ardere et lucere (égni és világítani) – azaz a ciszterci tanáreszmény a pedagógus, aki tanít és nevel.15

Baján, a gimnáziumban a humán mellett a reál tantárgyak is előtérbe kerültek. Az intézet ezekben az években – egészen a II. világháborúig – igazi „elitgimnázium” volt. Elsősorban értelmiségiek, tisztviselők és tehetősebb iparosok, kereskedők íratták ide gyermeküket, akik számára a végcél az egyetemi végzettség és vezető társadalmi posztok megszerzése volt.16

A jezsuita rend eltörlését követően, 1776-tól kezdve a ciszteriek magukra vállalták az elárvult, egykori jezsuita gimnáziumok (Eger, Pécs, Székesfehérvár, Baja, Buda) vezetését, ellátását és a tanítótevékenység folytatását.

1757 és 1948 között előbb a ferences, majd a ciszterci rend volt az iskola fenntartója. A kalocsai érsek és a város földesurának engedélyével 1757-ben kezdődött el Baján a kisgimnáziumi (középfokú) oktatás. A tanárok a Ferenc-rend helyi konventjének szerzetesei voltak. A Ratio Educationis kibocsátása után az iskola nem kapott nyilvánossági jogot, de a törvényben előírt formában működött. Reguláris iskolává akkor válhatott, amikor a város biztosítani tudta a szükséges iskolaalapot és a megfelelő épületet 1814-ben. Az iskola nem csak a nyilvánosság jogát nyerte el, hanem továbbfejlődési lehetőséget is kapott: 1815-től hat évfolyamos királyi nagygimnáziumként működhetett.

A középiskolai rendszer akkor bevezetett új szabályzatához (Entwurf) igazodva 1851-ben a város nyolcosztályos főgimnáziummá szervezte át iskoláját (kezdettől fogva az egyetemi, főiskolai tanulmányokra való alkalmasság „érettség" szempontja volt a domináló funkció). Ezt igazolja az érettségi vizsga 1884-es szabályzata is, amely az érettségi célját kifejezetten ennek alapján fogalmazta meg. A ferences tanárokat a magasabb követelményeknek megfelelni képes papok és világiak váltották fel. A képzést az új iskolatípusban az érettségi vizsga zárta. Erre az iskolában először az 1853–54-es tanév végén került sor.17

Az 1921–22-es tanévben dr. Békefi Remig zirci apát minden külső indíték nélkül adott új nevet az iskolának, ő választotta III. Bélát az iskola névadójának, amely így felvette a III. Béla nevet és 1924-től reálgimnáziummá vált.

A bajai zsidó közösség

Az első adatok szerint 1728-ban két zsidó család lakott Baján. 1736-ban készítettek először országos zsidóösszeírást (Conscriptio Judeorum), melynek adatai szerint Baján hat család (34 fő) élt.18 Foglalkozásukat tekintve voltak közöttük iparosok, földművesek és kereskedők. 1768-ban a bajai zsidóság (már 16 család) és Markusz József rabbi engedélyt nyert a zsinagóga építésére. (Baja a XVIII. században a Grassalkovich grófok családi birtoka volt.19) A zsinagóga az 1806-os tűzvészben a lángok martalékává vált. Ennek helyébe újat építettek 1831-ben, mely ismét egy szerencsétlen tűzeset áldozata lett. Az új, ma is szinte eredeti pompájában álló klasszicista zsinagógát 1845. szeptember 26-án avatták fel Frey Lajos20 tervei alapján. Ez volt az első zsinagóga, amelynek az átadásán magyar nyelvű avatóbeszéd hangzott el.21 A hármas főpárkány frízében héber felirat található, melynek magyar fordítása így hangzik: „Nem más ez, mint Isten háza és a menny kapuja” (1Mózes 28:17).22 A Baján, illetve annak környékén található települések zsidó lakóit, így pl. Moholy-Nagy Lászlót is itt anyakönyvezték.23

Az 1840. évi 29. tc. a letelepedést, telekszerzést, iparűzést is megengedte. 1851-ben a város népességét 15 076 főben állapították meg, a zsidók száma ebből 600 fő, a környező településeken élőkkel együtt közel 1790 fő. Az első népiskola már 1771-ben működött. A hitközség zsidó elemi iskoláját 1837–39-ben, polgári leányiskoláját 1889-ben nyitotta meg. 1846-ban már magyarnyelvű oktatást rendszeresítettek az elemi iskolában.24

A városban a 20. század első felében virágzott a kereskedés és a kézművesség, jelentős volt a fa-, gabona-, bor-, gyapjú-, bőr- és állatkereskedelem. Az izraelita lakosság aránya 1900-ban közel 11% volt. Az egyre erősödő hitközség 1925-ben már 2400 főt számlált.1944 tavaszán dr. Bernhart Sándor (1889–1984) polgármesternek köszönhetően Baján nem állítottak fel gettót, így az itt élő mintegy ezerkétszáz zsidó ember még egy darabig szabadon élhetett, ezáltal lehetőségük nyílt az esetleges menekülésre a későbbi deportálások elől – ezért és más, a zsidók segítésére irányuló tetteiért a polgármester nevét 1994-ben a jeruzsálemi Jad Vasem központban a „Világ Igazai” közé vésették fel.25

A második világháborúban a zsidó közösség mintegy 60–70%-a nem tért vissza.26

• 1. Babits Mihály: Timár Virgil fia. Nyugat, 1921. 13. sz.
• 2. Zirci ciszterci apátság. Rendtörténet Magyarországon.
• 3. Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma.
• 4. Timár Virgil vidéki gimnáziumban oktató, tudós szerzetestanár, aki felfigyel a tehetséges, okos Vágner Pista nevű fiúra. A csillogó szemű diák csüng tanára szavain, és amikor Pista anyja meghal, a félárván maradt ifjú Virgil pártfogoltja lesz. Mester és tanítvány között apa-fiú kapcsolat bontakozik ki, a maga szeretetével, ellentmondásosságával és mélységeivel. Ám amikor váratlanul felbukkan a vér szerinti apa, Virgil csendes, de annál erőteljesebb csatát vív a fiúért, míg végül Pistára bízzák a döntést… Babits pécsi diákkorának és bajai tanítóskodásának élményeiből táplálkozik a mű, amely finom rezdüléseivel, belső monológjaival a szerző egyik legszemélyesebb hangú, lélektani regénye.
• 5. Katolikus Nevelés Kongregációja: A katolikus iskola.
• 6. A bajai III. Béla Gimnázium jubileumi emlékkönyve, 1757–1982. Szerk. Bálint László. III. Béla Gimnázium, Baja, 1982.
• 7. Ratio Educationis: a magyarországi oktatásügyet szabályozó, Mária Terézia királynő (1740-80) által 1777-ben kibocsátott rendelet. A tanügyi szabályzat az állam által irányított egységes iskolarendszert hozott létre, s állami felügyelet alá helyezte a felekezeti iskolákat.
• 8. Iskolai értesítők, Baja – Ciszterci rendi katolikus gimnázium. Baja, 1943. (Kiadta az intézet igazgatósága.)
• 9. Kulcsár Krisztina: Az állami oktatás finanszírozása a 18. században.
• 10. Uo.
• 11. Turócziné Pesty Ágnes: Kiemelkedő ciszterci pedagógusok (Szakdolgozat, témavezető: Dr. Hegedűs Judit, 2010.)
• 12. Koszta László: A ciszterci rend története Magyarországon a kolostoraik alapítása idején. In: Magyar egyháztörténeti vázlatok 5. Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, Budapest, 1993. 1–2. sz. 115–129.
• 13. Várnagy Elemér: Ciszterciek és pedagógia. Magyar Pedagógia, 96. évf. 4. szám, 383–388. (1996)
• 14. Bächer Iván: A bajai ciszterekről. Népszabadság, 1996. április 6. (54. évf.) 82. sz. 27.
• 15. Várnagy Elemér: Ciszterciek és pedagógia. Magyar pedagógia 1996. (96. évf.) 4. sz. 383–388.
• 16. Cúthné Gyóni Eszter: A ciszterci rend története Magyarországon 1945 után. A Ciszterci Rend Zirci Apátsága 1945 és 1981 között (doktori értekezés, 2014)
• 17. A bajai III. Béla Gimnázium jubileumi emlékkönyve, 1757–1982. Szerk. Bálint László. III. Béla Gimnázium, Baja, 1982.
• 18. Kőhegyi Mihály: Névjegyzék. Forrás 1999. (31. évf.) 5. sz. 1.
• 19. A bajai zsidók és az uradalom viszonyát – más hazai földesúri birtokokhoz hasonlóan – önálló szerződésekben, kontraktusokban szabályozták. Az első kontraktus 1762. január 1-jei keltezéssel, gróf Grassalkovich Antal földesúr aláírásával és pecsétjével megerősítve született meg, és 12 évre szólt. V. ö.: Bárth Dániel: Zsidók a XVIII. századi Baján. In: Cumania. A Bács-Kiskun Megyei Múzeumok közleményei, 2001. 17. sz. 131.
• 20. Frey Lajos (Bécs, 1829. jan. 12. – Bp., 1877. jún. 4.): építész. Bécsben végzett tanulmányai után Baján telepedett le. A bajai tűzvész után a város jórészt az ő tervei alapján épült újjá. Az 1850-es években Pestre költözött. Számos klasszicista, majd romantikus stílusú épületet tervezett. Magyar életrajzi lexikon.
• 21. Kemenesi Zsuzsanna: Bácsborsod – Chicago avagy, mint ide Új-Mexikó… Fotóművészet, 2004. (47. évf.) 5–6. sz. 86–89.
• 22. https://zsido.com/kozosseg/zsinagogak/
• 23. Nagy Péter Tibor: Az 1929-ben kiadott Zsidó Lexikon személysoros adatbázisa. Wesley János Lelkészképző Főiskola, é. n.
• 24. Magyar zsidó lexikon. Szerk. Újvári Péter. Pallas, Budapest, 1929.
• 25. https://zsido.com/kozosseg/zsinagogak/
• 26. https://www.jewishvirtuallibrary.org/baja