Szijártó Adrienn: A Tündérlaki lányok

Az összeállított foglalkozás elsősorban a szereplők egymás közötti viszonyainak feltárása és a jellemek részletes megvizsgálása által a látszat és valóság, és ezen keresztül a családi szerepek, az önfeláldozás motívumának vizsgálatára épül.

A Tündérlaki lányok sikere szinte páratlan a magyar színháztörténetben. Az 1914-es vígszínházi bemutatót két év múlva bécsi, rá egy évre pedig berlini előadások követték. „Heltai Jenő, a kiváló poéta régi kedvence a Pesti Hírlap olvasóközönségének. Költészet és humor dajkálták bölcsőjét. S a derült poézis sugározza be minden írását. Színpadi munkáit is a szellemesség, könnyedség, fürgeség vitték a siker révébe, s a választékos ízlés biztosította mindég neki az irodalmi színvonalat.” – írja Pozsolt Kálmán a Pesti Hírlapban mindjárt a premiert követő napon.

A történet a négy Tündérlaki lányról szól, akik a szerelmet, a boldogságot keresik. Boriska, a legidősebb lány az, aki igyekszik mindent megtenni testvéreiért és anyjáért. Habár számára a családja tagjainak boldogsága a legfontosabb, ez fordítva nem igaz. Sorra kihasználják Boriska érzelmi gyengeségét, és ügyeskedve mindig elérik, hogy a lány a legnagyobb áldozatokat is meghozza számukra. Boriska ezért folytat viszonyt a báróval, és ezért utasítja vissza először az ifjú író, Pázmán szerelmét. Pedig valójában Boriska az utóbbit szereti. Pázmán ellenpontja Boriskának, és a lányt pont ez az ismeretlen könnyedség, kedvesség kísérti meg. Már igent is mondana a lánykérésre, csakhogy Pázmán nem olyan gazdag, és nem olyan befolyásos, mint a báró, aki el tudja tartani az egész családot, és mindenkit jól jövedelmező állásokhoz tud juttatni. További bonyodalmakat okoz az elsőre ártatlannak és tisztának bemutatott legkisebb lány, Sárika. A lány a darab folyamán ébred rá arra, hogy mit jelent nőnek lenni. Ő is beleszeret Pázmánba, a fiú verseit olvassa és közben már cigarettázik és egyre különösebbé válik a viselkedése. Sárika anonim módon szerelmet vall Pázmánnak, míg környezetének végig azt mutatja, hogy mennyire szeretné, ha végre meghálálhatná azt a sok jót, amit a nővére tett érte. Sárika hős lehetne, ha a mások előtt feltárt terve – miszerint Boriska helyett ő lesz a báró új szeretője – igaz lenne. A gyanútlan befogadó Sárikát önfeláldozó, megszánandó szereplőnek tekinthetné. Felmerül azonban a kérdés, hogy miért mondja el a nővéreinek, mikor és hol fog a báróval találkozni, hogy felajánlhassa szolgálatait. Tudnia kell ugyanis, hogy a testvérek szemében, a dráma világán belül ő még mindig a legkisebb ártatlan testvér, akire a legjobban kell vigyázni. Boriska Sárika naivságának és tisztaságának megvédésért hajlandó a legnagyobb áldozatokra, és ezzel a lánynak is tisztában kell lennie. Ezért amikor beavatja tettébe Olgát és Mancit, tudnia kell, hogy úgyis elmondják Boriskának is, hogy mire készül, aki pedig nem fogja ezt engedni, és megmenti őt az utolsó pillanatban. Erre utalnak azok az apró jelenetek a drámában, mint amikor Pázmán és Boriska bejelentik, hogy összeházasodnak, és Sárika hirtelen zokogásával egy pillanat alatt szétmorzsolja a boldogságukat. Vagy az, ahogy a báróval való találkozásakor – amikor elmegy hozzá, hogy felkínálja magát – már nem viselkedik olyan kacéran, mint korábban. Hűvösebb és elutasítóbb lesz, próbálja eltolni az odaadás pillanatának idejét. Ennek hátterében az állhat, hogy mindezt nem is gondolta komolyan, és tudja, hamarosan megérkezik Boriska, az ő megmentője. Így is történik, és Boriska szemében Sárika az őszinte, gyermeki önfeláldozás hősévé válik, akinek a legidősebb lány a legnagyobb jutalmat, Pázmánt szánja. A báró lesz az egyetlen, aki meglátja Sárika valódi személyiségét, de ha ezt feltárná Boriska előtt, a fiatal nő összeomolna. Ha a befogadó meglátja Sárika valós jellemét, akkor felfedezheti Boriska igazi tragédiáját. Heltai drámája lerántja a leplet a szegény özvegy és szép leányainak életéről, melyben a békés családi idill csak látszat. Mögötte anyagiaskodás, üzletelés, szégyen és szenvedés rejtőzik. Boriska a bérbe adott szépségével biztosítja a tisztességes élet lehetőségét testvérei számára, és így válik önmaga és a világ szemében tisztességtelenné. Miközben a dráma világán belül olyan pletykák keringenek Boriskáról, hogy elvesztette becsületét, hogy férfiak kitartottja, a befogadó szemében ő válik a legtisztább és legtisztességesebb szereplővé. Testvérei pedig éretlenségük és szűziességük ellenére romlottabbnak és álnokabbnak tűnnek.

Heltai Jenő drámájában a szerelem és a család iránti odaadás összeütközése jelenti a legnagyobb konfliktust. Az író olyan ma is létező problémát boncolgat, mint az önfeladás, az önzés és önérdek összefonódása a szerelemmel és a családi összetartozással, mindezt szórakoztató iróniával, szókimondással és az egyszerű melegszívűség erejével teszi. Bár a dráma nem része a kötelező olvasmányoknak, mégis érdemes arra, hogy foglalkozzunk vele. A dráma vizuális megjelenítése, egyes pillanatok kiemelése és megelevenítése segíthet a szálak felfejtésében, az igazi konfliktus és tragédia megértésében. Egyértelműbbé tehető Sárika stratégiája, és átélhetőbbé válik Boriska tragédiája. A dráma által olyan kérdések érinthetők, mint a családi kötelékek szerepe az életünkben, a családért való önfeláldozás határai, az egyéni boldogság szembekerülése szeretteink boldogságával, illetve a „szerelem” különböző formáit is ábrázolja a mű.

Óraterv

A foglalkozás témája és célja: az összeállított foglalkozás elsősorban a szereplők egymás közötti viszonyainak feltárása és a jellemek részletes megvizsgálása által a látszat és valóság, és ezen keresztül a családi szerepek, az önfeláldozás motívumának vizsgálatára épül.

Célcsoport: 11. évfolyam.

Javasolt óraszám: 3-4 tanítási óra.

Szükséges kellékek: építőelemek, táblatoll.

Előfeltétel-tudás: a mű ismerete előzetes otthoni olvasással.

A mű elemzését megelőző tananyag: Heltai Jenő életének és munkásságának bemutatása, A Tündérlaki lányok keletkezési körülményeinek feltárása és a mű elhelyezése a magyar irodalmi kánonban.

Ráhangolódás

1. Asszociációs kör

• Mi jut eszedbe arról, hogy család?
• Asszociációs kör: cél a meglévő ismeretek alapján egy-egy fogalom körüljárása, amely segítheti a témára való ráhangolódást.
• A fogalakozás egy egyszerű asszociációs körrel indul: mi jut eszedbe arról a szóról, hogy család? Ez a bemelegítő feladat egyrészt arra szolgál, hogy körüljárjuk, mit is jelent ma a diákok számára ez a fontos fogalom, hogy család, másrészt hogy az itt elhangzottakat előhívhassuk az elemzés során, amikor a Tündérlaki-család életét vizsgáljuk.

2. Modellezés

• Készítsd el 4-5 fős csoportban egy ideális család makettjét a rendelkezésedre álló építőelemek segítségével!
• Modellezés: a modellezés segít abban, hogy a diákok megtanulják a verbálisan megfogalmazott gondolataikat szimbolikus képekben, makettekben is megjeleníteni. Mindez szolgálhatja egy fordított folyamat megértését is, amikor nekik kell majd szimbólumokat megfejteni és szavakkal elmagyarázni.
• Az előző feladatban összegyűjtött jellemzők szimbolikus képpé formálása a cél. Megmutatja azt, hogy miként gondolkodnak a diákok a családban betöltött szerepekről. A feladat arra készteti őket, hogy megfogalmazzák, milyen egy általuk jól működőnek tartott család.

Jelentésteremtés

3. Pletykajáték

• A kialakított 5-6 fős csoportok rövid improvizációs jelenetben mutassák be, mit pletykálnak egy színházi szünetben a nézők a főszereplő, Boriska családjáról. Csoportok alakíthatók a következő szempontok szerint: fiatal férfiak, idősebb vénkisasszonyok és férjezett hölgyek, hajadon kisasszonyok.
• Pletykajáték: ez egy képzettársításos játék, ahol a csapat(ok) tagjai beszélgetés közben hívnak elő ismereteket. Így a feladat alkalmas arra is, hogy megtudjuk, ki az, aki esetleg nem olvasta el az adott művet. A pletykajátéknak az a lényege, hogy minden hír egy kicsit eltúlozva jelenhet meg. Jól fejleszti a fantáziát és az improvizációs jelleg révén a spontán beszédet.
• A játék tisztázza a regény kiindulási alaphelyzetét, és előkészíti a szereplők viszonyrendszerének vizsgálatát.

4. A szereplők viszonyrendszere

4.1 Szoborcsoport

• Készítsük el közösen a szereplők viszonyrendszerének szimbolikus tablóképét!
• Szereplőháló szoborcsoportban: a diákok élőképszerűen, testtartás, gesztusok, mimika által formálják meg az adott szereplők jellemtulajdonságait és a szereplők egymáshoz való viszonyát.
• Kijelöljük a diákok közül, hogy ki melyik szereplőt fogja megformálni, majd a Boriskát játszó diák beáll a tér közepére, és a többiek (Olga, Manci, Sárika, anya, Malvin néni, báró, Petrenczey, Pázmán) egyesével bemenve igazodnak a szobrokhoz. Érdekes lehet egy olyan csoportkép, amelyben a diákoknak szimbolikusan ki kell szakítani valamit Boriskából (ruhadarab letépése, szívének kitépése), ami jelképezi, hogy például Manci miként fosztja meg tisztességétől, Olga a vagyonától, Sárika pedig a szerelemtől. Így ez a fajta ábrázolás azt is feltárhatja, hogy mennyire használják ki Boriskát saját családtagjai.

4.2 Az igazságszérum: „ki vagyok és mit akarok?”

• A mozdulatlan pozíciót megtartva mondd el szereped nevében egyesszám első személyben, ki vagy, milyen cél vezérel, és milyen segítséget vársz célod megvalósításához Boriskától!
• Igazságszérum: ez a feladattípus arra alkalmas, hogy a műben a szereplők által ki nem mondott célokat, szándékokat felszínre hozzuk. A diákoknak a szereplők nevében kell kíméletlen őszinteséggel vallaniuk cselekedeteik mozgatórugóiról.
• Ez a feladat leleplezheti az egyes szereplőket olyan szempontból, hogy kik azok, akik egy álságos képet mutatnak kifelé. Az is kiderülhet a feladat során, hogy a diákok mit gondolnak arról, mennyire tudatos az, amit Boriskával tesznek. Vajon tudják-e a Tündérlaki lányok, vagy éppen az anya, Malvin néni, hogy miként teszik tönkre a lányt, vagy pedig elhitették önmagukkal, hogy kéréseik nem járnak nagy áldozattal.

4.3 Ábra a szereplők viszonyrendszeréről

• Készítsük el a táblára közösen a szereplők viszonyrendszerének ábráját a megjelenített állókép alapján! Nyilak segítségével ábrázoljuk, hogy ki miként viszonyul a másikhoz, ki mit akar a másiktól!
• A szereplők viszonyrendszere: a rendszerezés által segít tisztázni a regény szereplőinek egymáshoz való viszonyát.
• Ha sikerült jól végrehajtani a feladatot, akkor láthatóvá válik, hogy a legtöbb szereplő Boriskától akar valamit, míg neki nincsenek ilyen típusú elvárásai a többiekkel szemben.

5. Boriska jelleme

A verzió: belső hang

• A csoportok készítsenek állóképet a következő jelenetekhez: Boriska először visszautasítja Pázmánt / Sárika elsírja magát az eljegyzésen / Boriska értesül arról, hogy mire készül Sárika – majd belső hang technika segítségével mutassák be, mit gondolhat éppen Boriska az adott helyzetben!
• Belső hang: a megértési folyamatot aktívan segítheti a belső hang technikája. Ezáltal egy szereplő belső gondolatait kell megfogalmazniuk a diákoknak. Főleg olyan helyzeteknél alkalmazandó, ahol a szereplőt a társaikkal való megszólalásokban hallhatjuk csak, és nincs olyan jelenet, ahol monológot folytatva feltárhatja érzéseit.
• Ebben az esetben a feladat arra sarkallja a diákokat, hogy elgondolkozzanak Boriska valós vágyairól, és megpróbálják megindokolni cselekedeteit.  

B verzió: beszélgetés szerepből

• A dráma cselekményének lezárultával lehetőség van arra, hogy Boriskával beszélgessünk. Egy diák üljön a kör közepére / az osztály elé, a többiek pedig kérdezhetnek tőle, hogy mit érez, mit gondol Boriska, miért cselekedte azt, amit.
• Villamosszék: egy tanár által kijelölt vagy önként jelentkező diák középre ül abból a célból, hogy egyesszám első személyben az osztálytársak kérdéseire válaszoljon Boriska nevében. A feladat a diákot a szerepbe lépés által arra készteti, hogy Boriska szemszögéből lássa az eseményeket. A kérdezők szerepét felvevő diákok számára pedig lehetőséget teremt a művel, szereplőkkel kapcsolatos kérdéseik megfogalmazására.
• Cél: mint az A verzióban.

6. Sárika jelleme

6.1. Állóképek

• Készítsetek állóképet a megadott jelenetre! (Kijelölt diákok 5-6 fős csoportja.)
  1. Boriska és Pázmán bejelenti az eljegyzésüket! (Fontos! mit tesz Sárika?)
  2. Sárika beavatja tervébe a többieket!
• Állókép: a diákok élőképszerűen, testtartás, gesztusok, mimika által formálják meg az adott szereplők jellemtulajdonságait.
• A képek megtekintése után a következő kérdéseket érdemes feltenni. Mi Sárika vágya? Mi Sárika terve, amit megoszt a társaival? Az előbb látott két kép segítségével gondolkozz el azon, hogy mennyire tűnik hitelesnek Sárika terve? Nincs-e valamilyen egyéb mögöttes szándék a háttérben?

6.2. Álomjáték

• Csoportokban készítsetek rövid jelenetet, melyben bemutatjátok Sárikának azt az álmát, amelyet a megadott szituáció utáni éjszakán álmodott! (Mit álmodhatott Sárika a báróval való flörtölés / a Pázmánnyal való beszélgetés / az eljegyzés jelenete után?)
• Álomjáték: alkalmas arra, hogy bemutassák a szereplők ki nem mondott vágyait, félelmeit, érzéseit egy megtervezett rövid jelenetben. Az álom lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket az érzéseket szimbolikusan fogalmazzák meg.
• Ez a feladat szintén arra szolgál, hogy a felszínre hozzuk, milyen valós vágyak késztetik a szereplőket a cselekvésre.

(Ha szükség van a karakter megértésének további elmélyítésére, vagy az eddig átbeszéltek ismétlésére, akkor ahogy Boriska esetében, itt is eljátszható a villamosszék játék.)

7. A báró

7.1. Beszélgetés az utolsó jelenetről – tanár a szerepben

• A tanár felveszi a báró szerepét, és tanácsot kér a diákoktól, hogy elmondja-e vagy sem mindazt, amit észrevett Sárika viselkedésében.
• Beszélgetés szerepből: azáltal, hogy ebben az esetben a tanár lép szerepbe, közvetlenebbül irányíthatja a beszélgetés menetét. A szerepbe lépés azt is segítheti, hogy a diákok megérezzék, véleményük kifejtése, érveik megfogalmazása által miként formálhatják mások döntési helyzeteit. Segít a szereplők motivációinak megértésében.
• A diákok tanácsai alapján fény deríthető arra, hogy mit jelenthet az, hogy a báró a regényben nem tárta fel a titkot, és hogy egyetértenek-e a báró ezen döntésével.

7.2.  Naplóbejegyzés – egy másik befejezés lehetőségeiről

• Írj naplóbejegyzést Boriska nevében! Mit reagálna, ha a báró beavatná észrevételeibe? Változtatna-e ez a cselekmény kimenetelén?
• Naplóírás: a szereplők személyében megfogalmazott gondolatok elmélyíthetik az olvasásélményt, személyessé teszik azt, és segítenek párbeszédet kialakítani a szöveggel.
• A feladat segít azon dramaturgiai célok feltárásában, hogy miért ez lett a mű befejezése, és abban, hogy a diákok megértsék, hogy a szereplők jelleme miként határozza meg saját sorsukat.

Reflektálás

8. Asszociációs kör

• Mi jut eszedbe arról, hogy önfeláldozás?
• Asszociációs kör
• Lezárásnak érdemes elgondolkodni azon, hogy mit jelent az önfeláldozás. Segít abban, hogy ezáltal közös beszélgetés formájában mérlegeljük Boriska döntését, miszerint egyéni boldogságát feláldozta a családja érdekében.

9. Rövid esszé – kitekintés

• Írj tízcentis esszét! Történt-e már veled olyan eset, amikor választanod kellett egy családi kérés és saját vágyaid között?
• Rövid esszé saját emlékekről: fejleszti az önkifejezés készségét azáltal, hogy megfogalmazza az emlékei segítségével a világról alkotott képét.
• Ebben az esetben a rövid esszé alkalmas a reflektálásra, a műben megjelenő probléma összekapcsolására a tanuló személyes élményeivel.

10. Házi feladatok
(Szabadon választható egy feladat.)

1. Készíts fejdísztervet a Tündérlaki lányoknak! Ügyelj arra, hogy a fejdísz motívumai tükrözzék a karakter jellemét!
   • Cél: az illusztráció által vizuálisan jelenítse meg a szereplőkről kialakított véleményét.
2. Írj naplóbejegyzést 5 év múlva címmel Sárika/Boriska naplójába. Mi történt a szereplőkkel?
   • Cél: a mű továbbgondolása, annak megvizsgálása, hogy miként vélekednek arról, hogy mi vár a szereplőkre. A jövőbe tekintés szintén képes tükrözni a diákok szereplőkről kialakított véleményét.