A mobilozó tanuló
Bene Viktória könyvismertetése
Fegyverneki Gergő – Aknai Dóra Orsolya: A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak. Módszertani és technikai ötletek a mobilozó tanulókhoz. Budapest, 2017, Neteducatio.
Mindenkinek vannak elképzelései arról, hogy milyen a jó pedagógus. Eszünkbe juthat a Váratlan utazás szigorú, ámde kedves Hetty nénije vagy a Holt költők társaságának formabontó irodalomtanára, John Keating. Egy metaforakutatásban azt találták, hogy egyesek állatidomárhoz, mások bíróhoz vagy színészhez hasonlítják ezt a hivatást (Vámos 2003), ma viszont az infokommunikációs eszközök fejlődésének következtében a tanárszerepek megváltoztak. Jelenleg digitális idegenvezetőként vagy digitális mágusként lehet őket elképzelni, akik segítenek eligazodni diákjaiknak a digitális világ útvesztőiben (Fegyverneki 2017). A kötet szerzői arra tesznek kísérletet, hogy olyan módszertani ötleteket és technikai segítséget nyújtsanak kollégáiknak, amellyel egyszerűen és hatékonyan alkalmazhatják tanórákon a mobileszközöket.
Előrebocsátjuk, a könyv hiánypótló a hazai pedagógiában, hiszen egyre többször hallani, hogy az oktatásban nemcsak az interaktív tábláé, hanem a tanulók által kedvelt mobileszközöké a jövő. Első ránézésre azt hihetnénk, hogy a gyerekek professzionálisan kezelik a mobilokat, holott sokszor nem tudják, mennyi mindenre használhatnák még – akár a tanulás megkönnyítésére és élményszerűvé tételére is – ezeket az eszközöket.
A szerzők, Fegyverneki Gergő és Aknai Dóra Orsolya a hazai digitális pedagógia meghatározó alakjai. Fegyverneki Gergő nevéhez köthető a digitáliskultúra-azonos pedagógia fogalmának megalkotása, számos könyv és tananyagfejlesztés van a háta mögött, emellett részt vesz a tanárképzésben is. Aknai Dóra Orsolya jelenleg mesterpedagógusként, gyógypedagógusként dolgozik, a Balázs Diák Kft. közreműködésével fejlesztette ki a Környezetünk hangjai és a Rejtőzködő állatok elnevezésű szoftvereket sajátos nevelési igényű tanulók számára.
A könyvet felépítése és stílusa alapján tekinthetjük a már korábban is megjelent IKT-s ötlettár folytatásának. A mobilos ábécé első, Mobiltanulás – az elmélettől egyre inkább a gyakorlatig című részében sorra veszik azokat a kérdéseket, amelyek felmerülhetnek azokban, akik a mobileszközöket szeretnék bevetni a mindennapi tanítási gyakorlatban. A szerzők, akik a nemzetközi és hazai szakirodalom alapján felvázolják az m-learning, vagyis a mobiltanulás elméleti kereteit, mindezt – ahogy megjegyzik – azonnal átfordítják a tanítási gyakorlatra. Tisztázzák, hogy a mobil, azaz a hordozható eszközök közé nemcsak az okostelefonok tartoznak, hanem ide sorolhatjuk a laptopot, tabletet, az ebook-olvasót, a GPS-t vagy az MP3 és MP4 készülékeket. Ezeket a készülékeket mind használhatja a pedagógus tanítványaival, ha úgy dönt, hogy módszertani repertoárjába beemeli a mobileszközöket. Érdemes ezen elgondolkozni, hiszen – ahogy a könyvben olvasható – a hagyományos tanulási tevékenységek jelentős része a lexikális tudásra koncentrál, míg a mobilok lehetőséget adnak arra, hogy a tudás magasabb rétegei, a különféle 21. századi kompetenciák (kreativitás, problémamegoldás, együttműködés, IKT-használat) is fejlődjenek.
Úgy tűnik, a szerzők kézen fogják a technikai újdonságokban kételkedő vagy ezekben bátortalan kollégákat, és igyekeznek nekik minden segítséget megadni a hordozható eszközök tanórai integrálásához. Ezért részletezik a tanórai mobilhasználat előnyeit, ugyanakkor felhívják és a figyelmet ennek esetleges hátrányaira is, de azonnal megjegyzik, hogyan küszöbölhetik ki a felmerülő problémákat. A kiadvány bevezeti az olvasókat a mobileszközök technikai hátterébe is, továbbá megismerteti az érdeklődőket a kiterjesztett valósággal (AR), és rávilágít arra, hogy ez miben is tér el a virtuális valóságtól (VR). Mindehhez a mobiltanulás bevezetését segítő „mankót” is kidolgoztak a kötet írói.
A Mobilalkalmazások A-tól Z-ig című fejezet kiapadhatatlan ötlettár a pedagógusoknak, de sokat tanulhatnak belőle a szülők és a tanulók is, ha meg szeretnék érteni, hogy a mobilok játékból hogyan válhatnak praktikus tanulástámogató eszközzé. Ennek érdekében az írók felvonultatják azokat az alkalmazásokat, amelyek sikeresen bevethetőek a humán- és reáltantárgyak oktatásában. Ilyen applikáció például az Akropolisz Interaktív 3D alkalmazás, amellyel virtuális sétát tehetünk az európai kultúra bölcsőjének egyik kimagasló épületében. Látszólag történelemórán lehet érdekes ez az applikáció, ugyanakkor számos más lehetőség felvillan előttünk: például hogyan lehet ugyanezt az appot felhasználni a fogalmazás tanítása közben, idegennyelv-órán vagy a kerület és a terület kiszámításának gyakorlásakor. Szintén rendkívül látványos alkalmazás az Anatomy 4D is, amely új utakat hoz a természettudományos oktatásba, hiszen virtuálisan boncolhatnak a gyerekek, de mindennek a képi világa jól hasznosítható angolórán, vagy irodalomórán a költői képek tanításánál.
Az olvasók tehát ennél a résznél nemcsak applikációleírásokat olvashatnak, hanem különféle módszertani ötleteket kapnak arra vonatkozóan, hogyan adaptálhatják ezeket az eszközöket megfelelően a tantárgyaikba. Ráadásul a bemutatott appok ingyenesek, és legtöbb használatához még internet sem szükséges. Noha vannak tantárgyspecifikus alkalmazások (például interaktív kémcső kémiaórára vagy játékos közmondástanítás), a legtöbb szinte mindenféle tantárgy esetében bevethető, amelynek csupán a kreativitás szab határt, de ehhez sok inspirációt kapunk.
Minden applikációbemutatás végén Egy próbát megér címen feladatot találhatunk, amely gondolkodtató kérdéseivel arra inspirálja a pedagógusokat, hogy használják kreativitásukat, és találják ki, hogyan adaptálhatják az adott appot tanítási-tanulási helyzetekben, majd ezt a Saját jegyzet résznél le is jegyezheti mindenki magának. Ugyancsak a könyv nagy erénye, hogy az applikációk internetes elérhetőségét a szerzők QR-kódokba rejtették, amelyeket az okostelefonnal könnyedén beolvashatunk, és máris kipróbálhatjuk a bemutatott alkalmazásokat.
A könyv végén találhatunk egy mobilhasználati kérdőívet is, amely segítséget nyújthat a tanároknak abban, hogy jobban megismerjék diákjaik mobilhasználati szokásait, és felmérjék eszközellátottságukat. Ez megkönnyítheti a módszer bevezetését.
A kötet érdeméhez, különlegességéhez tartozik, hogy Szakál Vince Abosa fejlesztése, a Netedu AR applikáció interaktívvá tette a könyv egyes oldalait. Ez azt jelenti, hogy ha az alkalmazás segítségével befotózzuk a megjelölt oldalakat, akkor oktatási célú 3D-s modellek jelennek meg előttünk a készülék képernyőjén keresztül.
Irodalomjegyzék
Fegyverneki Gergő (2017): A kaméleon-pedagógus így csinálja. Inspiráló ötletek modern pedagógusoknak. Budapest, Neteducatio Kft.
Vámos Ágnes (2003): Metafora a pedagógiai kutatásban. Iskolakultúra, 2003/4., 109-112. o.